Damjanich János Múzeum

A Damjanich János Múzeumot, szorosan összekapcsolva a szolnoki könyvtár alapításának tervével, az 1930-as években hozták létre. Az intézmények alapításának ötletét Hild Viktor vetette fel a századfordulón, de a gyűjtemény csak 1934-ben nyílt meg. A szolnoki múzeum 1952-től viseli a Damjanich János nevet, és ugyanebben az évben költözött a jelenlegi, Kossuth téri épületbe.
A múzeum hat állandó kiállítással rendelkezik, ezek régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti jellegűek. A megye népművészetét és népi kultúráját a Mesterségek művészete és a Népélet a Közép-Tisza vidékén című tárlatok mutatják be. A népművészeti kiállítás elsősorban a két domináns paraszti mesterségre, a fazekasságra és a szűcsök munkájára koncentrál. A népéletet bemutató állandó kiállítás a századforduló paraszti kultúráját állítja a középpontba, amikor a tradicionális technikák és eljárások találkoztak az új szemlélettel és modern eszközökkel. Egy parasztház és különböző épületrészek (fészer, szobák) belső berendezésein keresztül megismerkedhetünk a hagyományos és új használati tárgyak keveredésével is.
A régészeti tárlat az őskortól a török kor végéig tartalmaz leleteket; a megye történetét, lakosainak életét enteriőrök, illetve makettek segítségével is rekonstruálták. A kiállítás része egy kincstár is, amely a gyűjtemény legértékesebb darabjait tárja az érdeklődők elé.
A Kunok és jászok a magyarok között című tárlaton a látogatók interaktív módon azt az utat járhatják be, amelyen a jászok és a kunok hazánkba érkeztek. A város század eleji polgári kultúrájáról a Városi polgárok a századelőn című tárlat ad áttekintést. A városfejlődés során sajátos polgári-parasztpolgári kultúra alakult ki Szolnokon; ezzel egy „eszményi”, a lakások különböző vonásait sűrítve felmutató enteriőr és egy gazdag iparművészeti gyűjtemény révén ismerkedhetnek meg a múzeumlátogatók.
A Damjanich János Múzeumhoz tartozik a Szolnoki Képtár is, amely elsősorban a Szolnoki Művésztelep alkotásain keresztül igyekszik bemutatni a megyei művészeti életet és a város helyét a képzőművészetben. A múzeumhoz tartozik továbbá a Szolnoki Galéria, amely volt zsinagógaként a Tisza-part reprezentatív épülete, valamint a Tabáni Tájház.