A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma

Pápa

Magyarország egyik legrégebbi közoktatási intézményének, az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégiumnak a keretében, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek részeként működik az egyházművészet emlékeit bemutató múzeum. Az akkor még régiségtárnak nevezett gyűjtemény szakszerű gyarapodása a 19. században indult meg, muzeális intézménnyé pedig hivatalosan 1972-ben, az állandó kiállítás megnyitásával lett.
A gyűjtemény alapját a régiségtár mellett a „philológiai szertárakból” származó szemléltetőeszközök jelentették, amelyek később tanári hagyatékokkal, más tárgyegyüttesekkel gazdagodtak. Kiemelendő a 418 darabos Sárközy-hagyaték 1863-as bekerülése, Rómer Flóris 1867-es ószőnyi római leleteinek befogadása, valamint a közel négyezer darabos numizmatikai gyűjtemény. Báró Baldácsy Antal 2700 darabból álló metszetkollekcióját ugyancsak 1863-ban ajándékozta a pápai főiskolának.
A múzeumban ma két állandó kiállítás tekinthető meg. Az egyik a református egyházmegye emlékeit ismerteti meg az érdeklődővel; itt főként textíliák (hímzett úrasztali terítők, kendők) és ötvösmunkák (kancsók, kelyhek, tányérok) láthatók. A textilekre a Dunántúlon a 17–18. században népszerű úrihímzés jellemző, melynek érdekessége, hogy alig tér el a világi szőttesekétől. Az ötvösmunkák közül a legkorábbiak gótikus stílusban készültek, döntő arányban azonban barokk darabok találhatók a kollekcióban – a legkülönlegesebbek a „cápás” pohár és a kókuszserleg. A klenódiumok sorát nagyszámú bortároló kanna, kenyértartó tányér, keresztelő kancsó és vízfelfogó tál is gyarapítja. Külön kamarakiállítás mutatja be a kollégium és két leghíresebb diákja, Petőfi Sándor és Jókai Mór relikviáit (mindketten 1841–42-ben voltak az iskola növendékei).
A múzeum büszkesége Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt múmiája – a hét hazai múmia egyike. Az óegyiptomi koporsóval együtt ajándékozta a gyűjteménynek Markstein Károly kairói nagykereskedő 1884-ben. A 20. századi egyiptológiai kutatások során kiderítették, hogy az időszámításunk előtt 1170 körül készült koporsóban nem az eredeti „tulajdonosa” fekszik, hanem egy néhány száz évvel később elhunyt ismeretlen egyiptomi. A kutatásokat 2013-ban a legmodernebb eszközökkel folytatták, hogy minél több információ derülhessen ki a testről.

TEMATIKA

8500 Pápa, Március 15. tér 9.
Nyitva tartás:Május 1 - október 31. között szombat - vasárnap is: 9:00 - 17:00 Hétfőn szünnap.

+36 89 324 240, +36 89 310 193
www.papacollege.hu
ref.lib@papacollege.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

1964

Kiskönyvtár



Válogatás a Dunántúl reformátusságának egyháztörténeti és egyházművészeti emlékeiből

A 16-20. századi, mára az istentiszteleti használatból kivont liturgikus tárgyak áttekintést nyújtanak az egyes korszakok egyházművészeti stílusáról, az alkalmazott iparművészeti technikákról, és átfogó képet festenek a Dunántúl református gyülekezeteinek helyzetéről, anyagi erejéről, valamint visszatükrözik a térség református közösségeinek hitéletét.

Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei - Múzeum
Pápa



Egyiptomi koporsó és múmia

1884-ben került a kollégium Régiségtárába a kairói nagykereskedővé vált egykori pápai diák, Markstein Károly adományaként. A kereskedő a leletet az Egyiptomi Régiségek Múzeumától vásárolta 1500 frankért, ahová Gaston Maspero francia egyiptológus felső-egyiptomi Akhmim-ban folytatott ásatásai nyomán került. A nekropolisz Ptolemaiosz-kori (Kr. e. 305-30) sírkamráiban folytatott ásatás alkalmával 8-10 ezer múmia, illetve koporsó került elő, köztük Hori koporsója és a benne rejlő múmia is.

Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei - Múzeum
Pápa



500 éve született Kálvin János

Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei - Múzeum
Pápa



Petőfi és Jókai emlékek

Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei - Múzeum
Pápa