Hajdúsági Múzeum

Hajdúböszörmény

A hajdúböszörményi Városi Múzeumot – H. Fekete Péter református leányiskolai igazgató kutatómunkájának eredményeként – 1924-ben alapították. Az intézmény 1951-ben felvette a Hajdúsági Múzeum nevet, s ugyanekkor nyílt meg első állandó kiállítása is. A jelenlegi, harmadik állandó tárlat az elmúlt időszak legfrissebb kutatásain alapszik.
A múzeumnak otthont adó épületet, a Hajdúkerületi székházat három fázisban építették. A legrégebbi szárny 1765-ben készült el; az azóta már betömött pincebörtönben raboskodott a népballadákból ismert betyár, Angyal Bandi is. A két újabb épületszárnyat 1808-ban és 1871-ben adták át, az udvaron az 1980-as években szoborparkot rendeztek be.
A hajdúság történetét és néprajzát bemutató állandó kiállítás az emeleti részen, tizennégy teremben tekinthető meg. Az első szobákban a neolitikumból, a rézkorból, a bronzkorból, a honfoglalás korából és az Árpád-korból származó, a városhoz közel eső területeken feltárt régészeti leletek találhatók. A továbbiakban a település történetét követhetjük nyomon, egészen az 1956-os forradalomig. Az itt élő hajdúság 15–16. századra kialakult jellegzetes arculatát a korabeli fegyvereket, iratokat, viseleti tárgyakat bemutató kiállítótérben figyelhetjük meg, egy további teremben pedig a 18–19. század tárgyi emlékei között a Hajdúkerület hóhérpallosa, valamint az egyik főkapitány empire stílusú szalongarnitúrája is szemügyre vehető.
A kiállítás másik része a város néprajzába enged betekintést. Hajdúböszörmény a modern korig tipikus ólas-kertes településszerkezetű város volt. E települési jelleg kialakulása mellett a tárlaton megismerkedhetünk a helyi állattartás, gabonatermesztés, méhészet és szőlőművelés hagyományaival. A hajdúsági festett bútorok, viseletek berendezett paraszti enteriőrökben tekinthetők meg. Különlegesnek számít a 19. századi virágos festésű koporsók gyűjteménye és a már szinte csak itt megtalálható csónak alakú fejfák. A céhemlékeket bemutató szakasz tárgyi emlékei a szűrszabó- és szűcsmesterséget idézik fel, amely a cifraszűr és a cifrabunda divatjának idején, a 19. század második felében élte virágkorát.

TEMATIKA

4220 Hajdúböszörmény, Kossuth Lajos utca 1.
Nyitva tartás:Egész évben. Kedd–Szo: 10:00–16:00

+36 52 229 038, +36 20 325 4146
www.hajdusagimuzeum.hu
info@hajdusagimuzeum.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

914

Kiskönyvtár

835 Hajdúsági Múzeum


A Hajdúság története és néprajza

Hajdúböszörmény tipikus kertes város. A belső háztelkek szabályos utcahálózatú rendjét gazdasági udvarokként szolgáló kertségek, ezeket pedig a hazajáró állatok belső legelői vették körül. Ezután következtek az örökös telekföldek (szántók, kaszálók), majd a hatalmas kiterjedésű külső legelők, az egykori puszták, a rideg állattartás színterei. A kiállítás a tanyavilág kapcsán bemutatja a helyi állattartást, gabonatermesztést, méhészetet és szőlőművelést. Paraszti enteriőrök keretében, a hajdúsági festett bútorok társaságában megtekinthetjük a helyi népviselet is.

Hajdúsági Múzeum
Hajdúböszörmény