Kegyeleti Múzeum–Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény

Budapest

Az emberi élet természetes és alapvető, mégis mellőzött részét, az elmúlást, valamint a történelem során körülötte kialakult kegyeleti kultúrát mutatja be a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Magyarország egyetlen kegyeleti múzeuma.
A múzeumot a Budapesti Temetkezési Intézet 1991-ben azzal a céllal hozta létre, hogy a Budapesten és környékén fellelhető, az elmúláshoz, temetkezéshez kapcsolódó relikviákat összegyűjtse, s azokat méltó helyen kiállítsa. Az évek során a kollekcióval együtt a gyűjtőkör is nőtt, előbb az egész országra, később az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Mindez a múzeum újrarendezéséhez vezetett. 1998-ban jobban strukturált, nagyobb alapterületű kiállítást hoztak létre, amely azóta is látogatható.
Az öt terem közül az egyikben időszaki tárlatok kapnak helyet, a többi négyben pedig állandó kiállítás tekinthető meg. A néprajzi terem a témához kapcsolódó határon inneni és túli néprajzi-népművészeti anyagot mutatja be, különös tekintettel a somogyi Csököly község fehérgyászára és más tájegységek népviseleteire. A második terem a városi polgárság kegyeletkultúrájába avatja be a látogatót, szertartáskocsik, gyászhuszár-egyenruhák, kandeláberek, díszbotok és egyéb kellékek segítségével. Itt látható Kossuth Lajos és más hírességek temetésének teljes fényképanyaga is. A harmadik terem a szertartások kellékeivel ismerteti meg a látogatót, míg a negyedikben a temetők jellegzetes tárgyi emlékei találhatók.
A Nemzeti Sírkertben a magyar történelem legnagyobbjai – köztük Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, József Attila – nyugszanak, a múzeum megtekintése után ezért érdemes a síremlékek között is sétát tenni.  A temető virtuális bejárására a honlapon is van lehetőség.

TEMATIKA

1086 Budapest, Fiumei út 16.
Nyitva tartás:Egész évben. Hét–Pént: 9:00–17:00 Szo: 10:00–14:00

+36 1 323 5132
www.nemzetisirkert.hu/kegyeleti/kegyeleti-muzeum
muzeum@btirt.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

2252

Kiskönyvtár



Pompatemetések

A polgári gyászkultúra kialakítói a temetkezési fuvarozók, majd az ezekből kinövő magánvállalkozók voltak. A temetés specialistáiként megteremtették és kiszolgálták a „szép temetés” polgári modelljét és divatját.

Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény
Budapest



A sírkertek kellékei

Mihalkovits Anna festett koporsófedele Nógrád megyéből származik: "Itt nyugszik Mihalkovits Anna 18 éves szűz leány. Meghalt Krisztus nevében 1807. december 22-én." Hazánkban alig szokás a fenti példán kívül, a leány szűzi állapotának jelölése. Ám a Jászság egyes településein az érintetlen leány keresztjéből a vízszintes szár felső részét lefűrészelték, s így csak egy "T" alakú sírjel került a sírhantra; Vác környékén pedig kis koszorút tettek a koporsóra.

Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény
Budapest



A kegyeleti szertartások kellékei

A gyászdivatot a 19. században, az I. világháborúig a bécsi divattervezők diktálták. (Igaz, hogy ez nem nevezhető bécsi iskolának, mivel példaképük a párizsi divat volt.) Hazánkban a gyászdivat tervezés a 19. század 70-es éveitől kezdett önállósulni. A korabeli divatlapokból (Divatszalon, Magyar Bazár) követhetjük nyomon az akkori gyászdivatot, illetve annak változását.

Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény
Budapest



Gyászhintók és kiszolgálóik

A temetkezési kultúra kialakítói a fuvarozók, majd a magánvállalkozók voltak. Ők, mint a temetés specialistái megteremtették és kiszolgálták a "szép temetés" polgári modelljét és divatját. Nemcsak a szertartás részletei újultak meg, hanem a ceremónia egésze átalakult, a városi polgárok ízlésének és lelkületének megfelelően, az egyházi szertartás kivételével. Az egész olyanná vált, mint egy nagy rendezvény.

Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény
Budapest



Fényképtár - a kegyelet történelmi képei

A galériás fénykép-, könyv- és levéltár őrzi a magyar kegyeleti kultúra képi és írásos emlékeit.

Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény
Budapest



A kegyelet tárgyai a Kárpát-medence népművészetében

A hagyományaihoz ragaszkodó magyar megőrizte szokásaival együtt a fehér színt is. A kialakult színjelentés rendszerében a fehér foglalta el az első helyet. Így vált a különleges ünnepek színévé. Legtisztábban ez a szokás "Koppány földjén", Somogyban maradt fenn, a világviszonylatban is egyedülálló csökölyi "Fehérgyász" formájában.

Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény
Budapest