Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum

Budapest

Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző, népzenetudós és pedagógus 1924-től 1967 márciusáig lakott a ma már róla elnevezett köröndön, egy eklektikus bérház földszintjén. A művész négyszobás lakása lényegében úgy maradt fenn, ahogy lakója élt benne. Az alkotóműhelyként is funkcionáló otthon 1990 tavaszán nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.
Az inkább célszerű, mint fényűző berendezésű lakás Kodály munkásságáról tanúskodik. A helyiségeket népdalgyűjtő utak emlékeként népi kerámiák és kézimunkák díszitik. Kodály zeneszerzői pályáját idézik a szobrok, babérkoszorúk és a családtagok, pályatársak képei.
A látogató először a puritán étkezőbe lép, majd innen a 19. századi hangulatú szalonba jut, melyet két zongora ural. Az ajtó fölött Beethoven halotti maszkja tekint le az érdeklődőkre, míg a kályha körül Petri Lajos szoborportréi néznek le ránk. A szalon vendége volt többek között Yehudi Menuhin, Aram Hacsaturján, Szigeti József, Pablo Casals, Leopold Stokowski is. A róluk készült fényképeket is megtekinthetik az ide látogatók.
A dolgozószoba két falát könyvespolcok borítják. Kodály könyvtárában megtalálhatók voltak a zenetörténet, néprajz, irodalomtörténet, magyarságtudomány alapművei, de a szépirodalom legfontosabb alkotásai is. Az egykori hálószobában elhelyezett tárlókban – nagyrészt a Kodály Archívum anyagát felvonultatva – a zeneszerző munkásságát feldolgozó időszaki kiállításokat rendeznek.
A kiállítások előzetes bejelentkezéssel látogathatók. A múzeum rendszeresen biztosít teret kamarahangversenyeknek.

TEMATIKA

1062 Budapest, Andrássy út 87–89.
Nyitva tartás:Egész évben. Szer–Pént: 10:00–12:00 és 14:00–16:30

+36 1 352 7106
www.zeneakademia.hu/kodaly_oroksege/kodaly_zoltan_emlekmuzeum
kodalymuzeum@lisztakademia.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

2243

Kiskönyvtár



Kodály Zoltán otthona

Kodály 1924 októberétől haláláig, 1967 márciusáig lakott a ma nevét viselő Köröndön. Lakása négy utcai szobából állt, a hozzájuk tartozó mellékhelyiségekkel. Berendezése inkább célszerű volt, mint fényűző; egyénivé, varázslatossá lakóinak ízlése tette. Népi kerámiák és kézimunkák díszítették: a népdalgyűjtő utak megannyi emléke.

Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
Budapest