Vármegyeházak a történelmi Magyarországon

A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig a messze környék legtekintélyesebb, legpatinásabb épülete a vármegyeháza volt.

Öröm és mámor. Az elszakított területek visszatérése 1938-1941

1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. Kiállításunk a visszatérés első, lélegzetelállító pillanatait mutatja meg színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Marái Sándor korabeli, megrendítő tudósításaival.

A Trianoni diktátum története és következményei

A Trianon Múzeum vándorkiállítása 31 darab, nagy méretű, színes tablón mutatja be a trianoni békediktátum történetét és tragikus következményeit.

Az összeomlástól a revízióig

A magyar irredenta mozgalom 1918-1941 között

A kiállításon a 20. század eleji Magyarország irredenta és revíziós mozgalmához kapcsolódó ritka és értékes tárgyi- és képanyag kerül bemutatásra.

Öröm és mámor

A Magyarországról elcsatolt területek visszatérése

Kiállításunk az 1938-as és 1940-es bécsi döntések nyomán megvalósuló területi revízió történetét, illetve a hazatérés felemelő és megrázó pillanatait meséli el archív felvételek, visszaemlékezések segítségével.

Az erdélyi vasutak román megszállása

Kiállításunkkal az I. világháború előtti Európa egyik legfejlettebb vasúthálózatának elpusztítására, és a magyar vasutasok hősi ellenállásra emlékezünk.

Nemzeti jelképek üveg- és porcelán tárgyakon

Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit.

Elszakított magyar gyógyfürdők Pöstyéntől Herkulesfürdőig

A Kárpát-medence Európa termálvizekben leggazdagabb területe, s a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik. A magyar föld alatt páratlan kincsek rejtőznek, a fürdőéletnek mintegy kétezer éves hagyománya van errefelé.

Magyarországi vármegyék és törvényhatósági jogú városok képeslapokon 1896-1918

Kiállításunk különleges időutazást ígér a történelmi Magyarország legszebb településeihez, váraihoz, műemlékeihez, természeti szépségeihez, hegycsúcsaihoz, folyóihoz, néprajzi különlegességeihez. Kiállításunk a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeum látogató elé a régi Magyarország páratlan, ezerszínű adottságait és jelenvaló, máig ható, feltámasztható lehetőségeit.

Délvidéki Magyar Golgota 1944-45

vándorkiállítás

1944-45 telén Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok válogatott kegyetlenségű „etnikai tisztogatást" hajtottak végre a „nem délszláv népek" körében.

Határátkelőhelyek az 1900-as évek elején

A Trianon Múzeum ezen kiállítása számba veszi és röviden ismerteti a történelmi Magyarország és Horvát-Szlavónország első világháború előtti, fontosabb közúti és vasúti határátkelőhelyeit, kiegészítve korabeli és mai fényképekkel és térképrészletekkel.

Kolozsvár Mozgóképszínház

A Kolozsvár Mozgóképszínház a magyar filmipar kanyargós történetének hősi korszakát idézi meg, melynek időszakában hazánk a filmkészítés terén is világelsőnek számított.

A Trianoni Békeszerződés revíziójának radikális kísérlete. A Lajtabánság és Prónay Pál

Kiállításunk korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a Selmecbányái és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét.

Irredenta falvédők a két világháború közötti Magyarországon

Magyar paraszti enteriőr az 1930-as években

A trianoni diktátumot követő fájdalom, és az azt követő időleges területi visszacsatolások öröme és fájdalma a társadalom egészét, így a parasztságot is áthatotta, és tárgyiasult formában a parasztemberek mindennapjaiba is bekerült.

A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás.

Trianon és a magyar bélyegkiadás

1918-at követően az államhatárokban és az állami felségterületekben Közép-Európában bekövetkező hatalmas változásokat, talán a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken lehet a legpontosabban bemutatni és nyomon követni.

A magyar revizionista mozgalmak történetéhez

Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a magyar társadalom szinte egyöntetű megdöbbenéssel és heves elutasítással fogadta. Az egy irányba mutató politikai, civil és egyéni mozgalmak hatására jöttek létre a békeszerződés felülvizsgálatát követelő irredenta, területvédő, kitelepített, hazafias és katonai szervezetek, egyesületek, majd szerveződtek nagyszabású kampányok, aláírásgyűjtések határon innen és túl.

Civitas Fortissima

Balassagyarmat, a legbátrabb város

1919. január 29-én kelt fel Balassagyarmat lakossága a nógrádi várost két hete megszállás alatt tartó cseh legionáriusok ellen, akiket a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével még azon a napon kiűztek a településről.

Somogyi Győző: A nagy térkép. A Kárpát-medence magyarlakta területei madártávlatból

Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A fantasztikus mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel, kizárólag kiállításunkon látható.

A magyar virtus és hősiesség relikviái

Az első és második világháború magyar helytállásának legszebb tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait.

Irredenta dalok és zenekarok a két világháború közötti Magyarországon

A Trianon Múzeum kiállításának részeként a látogatók egy század eleji polgári enteriőrbe léphetnek be. A polgári szobabelsőben a jellegzetes bútorok és tárgyak mellett az irredenta zenei mozgalomhoz kapcsolódó relikviák is láthatók.

Elpusztított köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után

A Zichy-kastély földszinti folyosóján elhelyezett képsorozat megrendítő mementója annak az 1920 után bekövetkezett pusztításnak, mely az anyaországtól elcsatolt területek köztéri műemlékeit érte Kárpát-medence szerte.

Klebelsberg Kunó Elemi Népiskola

A Trianon Múzeum elemi iskolai osztálytermében arról a 20. század eleji iskolai életről szerezhetünk kézzel fogható képet, melynek hangulatát jórészt csak nagyszüleink visszaemlékezési idézik meg számunkra.

A Székely Hadosztály honvédő harcai

Kiállításunkkal az Erdélyt – 1919 elején jogtalanul – megszálló román hadsereg ellen harcoló, javarészt erdélyi önkéntesekből alakult Székely Hadosztálynak és annak vezetőjének, Kratochvil Károlynak kívánunk emléket állítani.

Krúdy Gyula elfelejtett városa: Várpalota

Várpalota a 19. századi Magyarország egyik virágzó mezővárosa volt. A városka polgárai egy soknemzetiségű és sokvallású kistáj központjában maradandó értékeket hoztak létre.

A trianoni tragédia előhírnöke - Vargha Gyula

Görzsönyi Vargha Gyula, költő, műfordító, tudós, statisztikus, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, ez a sokoldalú polihisztor, nagy tudásával és töretlen munkabírásával szinte minden hivatalában az utókor elismerésére méltót alkotott.

Elpuszított köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után

Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert, ám leggyalázatosabb fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és csodálatos kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák eszeveszett, barbár, görcsös és tömeges megsemmisítése volt.

Felszabadult városaink közgyűlései 1938-1941 - Dr. Sass Elemér hagyatéka

Sass Elemér munkássága és életműve a II. világháborút követő kommunista diktatúra következtében mára szinte teljesen a homályba merült. A háború előtti események hiteles kordokumentumai, köztük az 1939–1942-es bécsi döntések nyomán Magyarországhoz visszatért felvidéki és erdélyi városok írásos anyagai pedig sokszor ugyancsak áldozatul estek a különböző hatalmi érdekeknek.

Prónay Pál és a nyugat-magyarországi felkelés

A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. – 1921. október 13. között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette a területi igényét Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is.

Szeleczky Zita Emlékszoba

Kiállításunkban az emigrációba kényszerített, gyönyörű színésznő személyes tárgyai és dokumentumai mellett, magyarságmentő- és szervező tevékenységének szép hagyatéka látható.

"Végül is ketten maradnak, Isten és a bor"

Szőlő- és borkultúra a Kárpát-medencében 1875-1920 - vándorkiállítás

Az 1875 és az 1920 közötti korszak szőlészeti-borászati viszonyait, Magyarország történelmi borvidékeit, borfajtáit, hagyományos szőlőművelő és borkészítési eszközeit közérthető, látványos, képes és szöveges tablók mutatják be.

Mógor Tamás: Magyar címertörténet. Magyarország legnagyobb kézzel festett címergyűjteménye

A családi és nemzeti folytonosságot látványosan, érzelmileg könnyen befogadhatóan és demonstratívan bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplínája a heraldika, talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kimagasló jelentőségű Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata.

A magyar nemzeti himnuszok története

Kiállításunkban a magyarság himnuszainak értékes relikviái jelennek meg, melyek a himnuszok történetének egy-egy epizódját jelenítik meg.

Kézjegy, amely megpecsételte a történelmi Magyarország sorsát

A trianoni békediktátum aláírása

A Magyarországot megcsonkító trianoni diktátumot 1920. június 4-én írták alá, budapesti idő szerint 16.32-kor a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelles-ben.

Az Országzászló mozgalom története

Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól.

A trianoni fájdalom kölfője: Sajó Sándor

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények.

Eredj, ha tudsz!

Reményik Sándor Emlékkiállítás

Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Munkássága a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Tatár Dóra - Ónodi Béla: A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei ólomüvegen

Az egyik legismertebb és legtehetségesebb ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel.

Erdély újra a miénk! - Németh Nándor grafikusművész emlékkiállítása

Németh Nándor a kiemelkedő, ám Magyarországon kevéssé ismert, emigrált grafikusművész 1915-ben született, az 1930-as években könyvillusztrátorként dolgozott, mesefilmeket rajzolt, valamint kiállítások rajzait készítette el.

Magyar kastélyok és kúriák a Kárpát-medencében

Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenleg Szerbia területén élő Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg.

Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1948

Az első világháborút a magyar nemzet számára oly keserűen lezáró trianoni békediktátum a Felvidék tekintetében Magyarország területéből 63 ezer négyzetkilométernyi területet csatolt az új államalakulat – a Csehszlovák Köztársaság terültéhez, a homogén tömbben élő egymillió-hetvenkétezer magyarral egyetemben.

Turulszobrok a Kárpát-medencében

Kiállításunk a turulmadár Kárpát-medence szerte egyre növekvő számú, rendkívül változatos köztéri megjelenéseit mutatja be Katona Bernadette gyűjtése alapján. Mai ismereteink szerint a Kárpát-medencében 700-nál is több turul található.