Ady Endre Emlékmúzeum - Körösvidéki Múzeum
A város, ahol Ady leginkább otthon érezte magát Nagyvárad. Nem véletlen, hogy regényt készült írni a városról, amely „sok mindent átformált benne”. A kiállítás célja nem a teljes élet és életmű bemutatása, hanem azoknak a sorsfordító és meghatározó csomópontoknak a kiemelése, amelyek által Ady ebben a városban rövid pár év leforgása alatt (1900 elejétől 1903 őszéig) országos hírű újságíróvá, és Pest, Párizs felé szárnyaló költővé érett. Müller Salamon cukrász 1895-ben a Széchenyi téren álló, fából készült kioszk helyére a „modern igénynek megfelelő” téglaépületet építtetett. Ebbe, az árnyas hársak által körbevett, nem egyszer cigányzenétől is hangos intim térbe, vagy az előtte lévő teraszra szívesen ült be Ady Endre is az 1900-as évek elején,s a helyszínt több írásában is megemlítette. Az évtizedek múltával, 1955-ben itt jött létre az Ady Endre Emlékmúzeum, amelynek első igazgatója Tabéry Géza volt, és amely ma a Körösvidéki Múzeum (Muzeul Țării Crișurilor) része. Az „Ím, megtaláltam magamat!” Ady Endre és Nagyvárad című kétnyelvű tárlat 2020. február 28-án nyílt meg véglegesen. A több mint 80 m²-es három osztatú térben kellett összefoglalni a városhoz sok szálon kötődő költő és Nagyvárad kapcsolatát, az őt ért pozitív hatásokat, baráti, irodalmi kapcsolati hálóját, az itt bonyolódó szerelmi szálakat. Itt talált rá a sorsfordító szerelem Brüll Adél személyében, s itt jelent meg a „Még egyszer” című kötete, amely bebizonyította, Adyt a költőt nem „falta fel az újságíró, a szerkesztő, publicista.” A kiállításban verseket lehet hallgatni, filmet nézni, telefonon az Adyra emlékezőket megidézni, érintő képernyőn az Ady által bejárt kedvelt helyszínek és emberek után kutatni, korabeli lapokat tanulmányozni, a Versfoltozó szoftver segítségével kreatívan verseket olvasni, a költő szó- és mondatalkotását egyéni élményként átélni. A kiállítás egyaránt szól az iskolás korosztályhoz és a felnőttekhez. A tájékozódást három nyelven megjelent leporelló segíti. (E. Csorba Csilla, a kiállítás kurátora)"
410033 Nagyvárad / Oradea, , parcul Traian nr. 1.
Nyitva tartás:Kedd − Vasárnap 10:00-17:00
+40 259 412 724, +40 756 745 356
www.muzeultariicrisurilor.ro
adyendremuzeum@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Irodalom, színháztörténet

Határon túli
Úti cél: remény
A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között
Az első világháborús vereség, majd az azt követő forradalmak súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba sodorták az országot. Az állandósult élelmiszer- és nyersanyaghiány, az ellátási gondok, a társadalom elszegényedése 1919 végére vált a legsúlyosabbá. Ehhez járult még hozzá a megszállt, majd a trianoni békét követően Magyarországtól elszakított területekről érkező menekültek tömege.
Budapesti Történeti Múzeum
Budapest
A látható láthatatlan
Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből
Hollán Sándor kapcsolata a Szépművészeti Múzeummal immár több évtizedes. A festő 2001 óta több alkalommal is ajándékozott múzeumunknak műveiből. 2017-ben egy nagylelkű, több mint 100 kompozícióját magában foglaló adományt ajánlott fel a művész, a mostani kabinetkiállításon a gyűjteményünkbe legutóbb került alkotásokból mutatunk be egy kisebb válogatást.
Magyar Nemzeti Galéria
Budapest
Téli családi matinék a Vasúttörténeti Parkban
A parkban számos érdekesség, kikapcsolódási lehetőség várja a látogatókat. Az idei év újdonsága, hogy a Vasúttörténeti Park népszerű kerti vasútja "betelepült" az egyik csarnokba, ahol körpályát állítottak fel. Azaz ezentúl az időjárás nem akadályozza azokat, akik a kerti vasútra felülve szeretnének tenni néhány kört.
Magyar Vasúttörténeti Park
Budapest
Műcsarnok Filmkör
Roberto Rossellini: Németország, nulladik év (Germania anno zero, 1948)
Roberto Rossellini 1947-ben, a romvárossá vált Berlinben forgatott, 1948-ban bemutatott, mára a filmtörténet klasszikus alkotásaként ismert filmjének címében − Germania anno zero, magyarul: Németország, nulladik év − a „nulladik év” a történeti idő, a német társadalom egész addigi élete „lenullázódásának” metaforája, apokaliptikus képzeteket ébreszt a nézőben, teljes összhangban a hívő katolikus rendező alkotói szándékával.
Műcsarnok
Budapest