Állatorvos-Történeti Gyűjtemény

Budapest

Az állatorvos-történeti emlékek gyűjtését Magyarországon Daday András professzor kezdte el, aki 1937-ben, az állatorvosképzés megindulásának 150. évfordulóján nyitotta meg gyűjteménytárát. Az akkori kiállítás darabjainak nagy része a II. világháború során megsemmisült, de a gyűjtés később újraindult. Az 1970-es években, amikor az Állatorvos-tudományi Egyetem kampuszát felújították, az épületegyüttesbe már betervezték a múzeumot is. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeumhoz tartozó gyűjtemény 1984-től tekinthető meg mai formájában. A kiállított anyag három részre osztható. Az első kilenc vitrinben az állatgyógyászat eszközeit, azok fejlődését figyelhetjük meg. Az összeállítás 18?19. századi fa, vas és bőr állatgyógyászati műszereket, illetve már a 20. századi higiénés követelményeknek megfelelő eszközöket vonultat fel. Egy tárló és egy jelentős gyűjtemény a patkókovács-képzést, a patkó történetét és a gyógypatkókat mutatja be. A második egység az egyetem és az állatorvosképzés történetét ismerteti. A dokumentumok néhány jeles professzor karrierjét, élettörténetét követik végig. Érdekes darab például az 1867-es Zlamál-féle marhavésztérkép vagy Aujeszky Aladár emlékei, akit egy, a veszettséggel összetéveszthető betegség azonosítása tette híressé. De megismerkedhetünk többek között a világhírű Hutyra Ferenc és Marek József munkásságával is. A harmadik egységet ifj. Vastagh György szobrászművésznek a 19. század végén készült, a párizsi világkiállításon díjat nyert állatszobrai alkotják. A gyűjtemény állattenyésztés-történeti jelentősége abban rejlik, hogy élethűen ábrázol számos háziállatfajt, illetve -fajtát. A kiállításon lovas érmek ? dr. Fehér Dezső állatorvos ajándékai ? és magyar állatorvosokat ábrázoló díjérmek is láthatók. Az időszaki tárlat általában évente cserélődik. A múzeum szerdánként 13?16 óra között tart nyitva, de előzetes bejelentkezéssel ettől eltérő időpontokban is látogatható. Az állatorvos-történeti emlékek gyűjtését Magyarországon Daday András professzor kezdte el, aki 1937-ben, az állatorvosképzés megindulásának 150. évfordulóján nyitotta meg gyűjteménytárát. Az akkori kiállítás darabjainak nagy része a II. világháború során megsemmisült, de a gyűjtés később újraindult. Az 1970-es években, amikor az Állatorvos-tudományi Egyetem kampuszát felújították, az épületegyüttesbe már betervezték a múzeumot is. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeumhoz tartozó gyűjtemény 1984-től tekinthető meg mai formájában. A kiállított anyag három részre osztható. Az első kilenc vitrinben az állatgyógyászat eszközeit, azok fejlődését figyelhetjük meg. Az összeállítás 18?19. századi fa, vas és bőr állatgyógyászati műszereket, illetve már a 20. századi higiénés követelményeknek megfelelő eszközöket vonultat fel. Egy tárló és egy jelentős gyűjtemény a patkókovács-képzést, a patkó történetét és a gyógypatkókat mutatja be. A második egység az egyetem és az állatorvosképzés történetét ismerteti. A dokumentumok néhány jeles professzor karrierjét, élettörténetét követik végig. Érdekes darab például az 1867-es Zlamál-féle marhavésztérkép vagy Aujeszky Aladár emlékei, akit egy, a veszettséggel összetéveszthető betegség azonosítása tette híressé. De megismerkedhetünk többek között a világhírű Hutyra Ferenc és Marek József munkásságával is. A harmadik egységet ifj. Vastagh György szobrászművésznek a 19. század végén készült, a párizsi világkiállításon díjat nyert állatszobrai alkotják. A gyűjtemény állattenyésztés-történeti jelentősége abban rejlik, hogy élethűen ábrázol számos háziállatfajt, illetve -fajtát. A kiállításon lovas érmek ? dr. Fehér Dezső állatorvos ajándékai ? és magyar állatorvosokat ábrázoló díjérmek is láthatók. Az időszaki tárlat általában évente cserélődik. A múzeum szerdánként 13?16 óra között tart nyitva, de előzetes bejelentkezéssel ettől eltérő időpontokban is látogatható.

TEMATIKA

1078 Budapest, István utca 2.
Nyitva tartás:Sze 13:00-16:00 (bejelentkezés nélkül), Hét-Pént 8:00-16:00 (csak előzetes bejelentkezéssel!)

+36 1 478 4226
www.konyvtar.univet.hu
library.univet@aotk.szie.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

180

Kiskönyvtár



Szerepcsere

A lámpás én vagyok

A múzeumpedagógiai „évnyitón” a MODEM egy rendhagyó interaktív tárlatvezetésre és szakmai fórumra várja az érdeklődő pedagógusokat.

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen



Aranyhétvége

A kétnaposra bővült Aranyhétvégén a múzeum kertjében és a Károlyi Palota impozáns termeiben színes programokkal várják a szülőket, gyerekeket, nagyszülőket, unokákat, hiszen a rendezvényen minden korosztály találhat magának kedvére valót és természetesen a jubileumi év alkalmából létrehozott „Önarckép álarcokban” c. Arany kiállítás is megtekinthető, méghozzá ezen a hétvégén ez is ingyenesen látogatható.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest



Négykezes kedd

Sok szeretettel várjuk, ha szeretne kreatív módon kikapcsolódni és új technikákkal, ötletekkel megismerkedni. Ruhadíszek, textiljátékok, hasznos és szép holmik kerekednek hétről hétre.

Hetedhét Játékmúzeum
Székesfehérvár



Varázs lakott a kezeiben

Kiállítás Kass János grafikusművész olvasókönyvi illusztrációiból

Kass János (1927–2010) – a Szegeden született grafikusművész Budapesten és Lipcsében tanult. Sokoldalú munkássága felölelte a képzőművészet számos területét: a könyvtervezést, a könyvillusztrációt, a rézkarcokat, a linómetszeteket, a szitanyomatokat, a bélyegtervezést, de készített szobrokat, és fotózott is. Művészeti tevékenységéért megkapott minden jelentős magyar kitüntetést.

Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma
Kecskemét



Folyamatos emlékezet

Korniss Péter kiállítása

Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll.

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest



Sanghay-Shanghai: Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között

A kiállítás célja, hogy a Shanghaiban élő magyarok Hopp Múzeumba került kínai hagyatéka (bútorai és viseletei) révén bepillantást engedjen a két világháború közötti Shanghai világába, valamint a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket. Fő motívumok a „keleti” tánc és öltözék.

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Budapest