Jókai Emlékszoba

Budapest

Jókai Mór 1853-ban, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeiért kapott fizetésén két és fél holdas kertet ? azelőtt kőbányának használt területet ? vásárolt a Sváb-hegyen. A területet teraszosra alakíttatta át, feltölttette termőfölddel, fákat ültetett, hogy felfogja az északi szelet, szőlőt telepített, konyhakertet alakított ki és rózsákat nemesített. Felesége, Laborfalvi Róza példaértékű módon irányította a kis birodalmat, a konyhát, a veteményest és a baromfiudvart, gondozta a kutyákat és a madarakat. Jókai természetközeli életet élt, alkotásaiban is gyakran megjelennek az évek során általa elsajátított kertészeti ismeretek: a kimutatások szerint több mint hatszázféle növényleírással találkozhatunk a műveiben. A sváb-hegyi területet maga népesítette be hársfával, juharfával, vadgesztenyével, gyümölcsfákkal, az orgona és kökény mellett fügét, diót, mandulát, sőt gránátalmát is ültetett. Szívesen látta vendégül barátait ebben a gondosan karbantartott kertben. A legenda szerint amikor a lisztharmat megtámadta a szőlőtőkéit, az író saját kezűleg, egy gömbölyű fejű fogkefével súrolta le mindegyiket. Második felesége, Nagy Bella 1922-ben eladta a kertet, amely később elhagyatottá vált. A telken álló villa is erősen megrongálódott, helyére egy kétszintes betonépületet húztak fel (ma itt található a Duna?Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Madártani Intézet), melyben egy kis Jókai-kamarakiállítás működött. 2011-ben az író egykori présházában nyílt meg a Jókai Emlékszoba. A tárlaton az író személyes tárgyai, kerti szerszámai és fényképei, valamint híres csiga-, kőzet- és botgyűjteményének darabjai láthatók. A korabeli rajzokat, képeslapokat és Jókai saját festményeit megtekintve összehasonlíthatjuk, hogyan változott meg százötven év alatt a budai hegyvidék és az egész főváros látképe. A kertben a Jókai ültette fák között egy Anakreón-szobor áll, melynek arcát Rónai József szobrász az íróról mintázta. Ma is megcsodálható a rózsakert, a tanösvény bejárása során pedig az itt élő madarakat és a különböző madáretető-fajtákat tanulmányozhatjuk. A Jókai Emlékszoba március 15­től október 31­ig szerdától vasárnapig, 10?18 óra között látogatható.

TEMATIKA

1121 Budapest, Költő u. 21.
Nyitva tartás:XI. 1.-III.14.: előzetes bejelentkezéssel III.15-X.31.: Szomb-Vas 10:00-18:00; egyéb időpontokban előzetes bejelentkezéssel

+36 1 317 3611/150
www.pim.hu
muzeumped@pim.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

134

Kiskönyvtár



Tanárok Éjszakája 2017

Múzeumok Őszi Fesztiválja

Gyere el és mondd el, mit vársz a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógusaitól, hogyan tudod a tanmenetedbe beépíteni a múzeumi órákat!

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest



KULTOK VI. – Metakritika

Fontos és alighanem szükségszerű, hogy a kritikusi szakma időről időre rákérdezzen saját tevékenységére, a kulturális és tudományos életben betöltött szerepére, arra, hogy mit jelent a tudásközvetítés és -szervezés ezen formája az eltérő diszciplínák önértelmezése, működésmódja és folytonossága szempontjából.

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen



Mária Terézia, a magyarok királynője

Konferencia

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest



Folyamatos emlékezet

Korniss Péter kiállítása

Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll.

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest



Varázs lakott a kezeiben

Kiállítás Kass János grafikusművész olvasókönyvi illusztrációiból

Kass János (1927–2010) – a Szegeden született grafikusművész Budapesten és Lipcsében tanult. Sokoldalú munkássága felölelte a képzőművészet számos területét: a könyvtervezést, a könyvillusztrációt, a rézkarcokat, a linómetszeteket, a szitanyomatokat, a bélyegtervezést, de készített szobrokat, és fotózott is. Művészeti tevékenységéért megkapott minden jelentős magyar kitüntetést.

Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma
Kecskemét



Sanghay-Shanghai: Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között

A kiállítás célja, hogy a Shanghaiban élő magyarok Hopp Múzeumba került kínai hagyatéka (bútorai és viseletei) révén bepillantást engedjen a két világháború közötti Shanghai világába, valamint a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket. Fő motívumok a „keleti” tánc és öltözék.

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Budapest