Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Kiskun Múzeuma

A Kiskun Múzeumot a helyi gimnázium sokoldalú tanára, Szalay Gyula javaslatára Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. Az intézmény egyre gyarapodó gyűjteményei 1941-ben kerültek az egykori Kiskun Kapitányság székházába. A hatalmas barokk épületegyüttes 1794-ben nyerte el mai formáját. A főépületben állandó és időszaki kiállítótereket, konferencia- és kutatótermet, szakkönyvtárat és múzeumpedagógiai foglalkoztatótermet találunk. Az emeleti tárlatok a város és a Kiskunság tárgyi emlékeit mutatják be. A Megőrződött múlt című régészeti kiállítás a környék leletanyagát sorakoztatja fel; legfontosabb darabjai között tartják számon a Tisztviselőtelepről származó avar kardot és övvereteket, a pákai szarmata ékszereket, a honfoglalás kori tarsolylemezt, valamint a Templomhalomnál feltárt középkori Félegyháza templomának és temetőjének emlékeit. A Kiskunfélegyháza évszázadai című történeti-néprajzi kiállítás a török pusztítás utáni újratelepítéstől 1930-ig mutatja be a város múltját. Az épület jobb szárnyában helyezkednek el a képzőművészeti tárlatok; Holló Lászlónak, a magyar expresszionizmus kiemelkedő alakjának a festményei és grafikái mellett Morell Mihály festményei és szobrai, valamint Szántó Piroska alkotásai láthatók itt. Az egykori börtönkápolnában található A vallási élet emlékei a Kiskunságban című kiállítás, amely a kerület református, római katolikus és zsidó vallású lakosságának népi és liturgikus tárgyi emlékeit tartalmazza. Közülük országosan is kiemelkedő művészettörténeti jelentőségűek a 18?19. századi népi fafaragású kiskunsági Madonna-szobrok. A kápolnából a parkosított udvarra jutunk, melynek közepén a magyar büntetőjog emlékeit bemutató tárlat található. Épülete 1753?1872 között a nyolc kiskun település közös börtöne volt, állandó kiállítása öt évszázad büntetéstörténetét mutatja be. Az udvaron épült fel az Árpád-kori hétköznapokat idéző veremház rekonstrukciója, amely a 11?13. századi lakóházak világát mutatja be, de itt áll egy 19. századi alföldi tornyos szélmalom is, melyet Pajkos Szabó István molnár 1962-ben adott át a múzeumnak.



6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos utca 9.

Nyitva tartás:III.1-XI.30.: Kedd-Pén 9:00-16:00, Szom 9:00-17:00, XII.1-II.28.: Előzetes bejelentkezéssel 9:00-16:00

+36 76 461 468
www.kiskunmuzeum.hu
kiskunmuzeum@gmail.com

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
331
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

30 éve nyílt meg a határ

Kulisszatitkok a

1989. május 2-án az osztrák-magyar határon megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása. Ezután több száz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába. Sokan a budapesti nyugatnémet, prágai és varsói nagykövetségeken kértek menedéket.

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest


Múzeumok határok nélkül - Örökség – Tudomány – Turizmus

VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai konferencia

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület és a Jósa András Megyei Hatókörű Városi Múzeum az NKA támogatásával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakmai együttműködésével, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Felnőttkori Tanulás Elektronikus Európai Platformja (EPALE) és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete pártolásával szakmai továbbképzésen való részvételre hívja az érdeklődőket.

Sóstói Múzeumfalu
Nyíregyháza - Sóstó


Szobori búcsú Ópusztaszeren

Szeptember 8-án, vasárnap felidézzük az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a régi Szobori búcsúk hangulatát: a környékbeliek fogatokon, kordékon, lovaskocsikon érkeznek a búcsúra.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest