Német Nemzetiségi Múzeum

Az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata a hazánkban élő németség tárgyi és szellemi kultúrájának gyűjtése, feldolgozása és bemutatása. Az intézmény első kiállítása 1973-ban a Miklós-malomban nyílt meg, innen költözött át 1983-ban a gyűjtemény a felújított Nepomucenus-malomba. Az egykori vízimalmot Fellner Jakab tervei alapján emelték 1758-ban; nevét a molnárok és a vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott szobra az épület homlokzatát díszíti. A múzeum Németek Magyarországon című, 1997-ben nyílt állandó kiállítása a magyarországi németség kultúráját és történetének főbb állomásait mutatta be. A tárlat egyes részletei ? köztük a magyarországi németek II. világháború utáni történetét ismertető szakasz ? ma is láthatók a múzeumban. A helyi népi kultúra jellemzőit a népművészet tárgyi emlékeinek segítségével ismerhetik meg a látogatók. 2014 áprilisában ?Daniel Stein és Margaretha Keiber 1912? ? Az újrafelfedezett hartai bútor címmel nyílt időszaki tárlat a Német Nemzetiségi Múzeum gyűjteményéből. Az itt kiállított hartai ágyvégeken és kelengyeládákon, szekrényeken és sarokpadokon ? melyekből egyedülállóan reprezentatív kollekcióval büszkélkedhet az intézmény ? megfigyelhető a németség különleges bútorfestési stílusa. A tárlat 2015 tavaszától vándorkiállításként más múzeumokban lesz látható. 2015 májusától a Német Nemzetiségi Múzeum épületének első emeletén új állandó kiállítást rendeznek be. A tárlat többek között arra a kérdésre keresi a választ, miként ismertethető meg a gyűjteményi anyagra alapozva a német nemzetiség 19?20. századi története, életmódja, mindennapjai, mit jelent ma németnek lenni Magyarországon, illetve hogyan mutatható be a 21. században hagyományait őrző és kereső kisebbség a muzeológia eszközeivel.



2890 Tata, Alkotmány utca 1.

Nyitva tartás:Egész évben. Hét-Csüt 9:00-16:00, Pén 9:00-14:00, Szo 9:00-17:00, csoportok számára előzetes időpont egyeztetés után látogatható.

+36 34 381 251
kunymuzeum.hu/latogatoknak/nemet-nemzetisegi-muzeum
info@kunymuzeum.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
1121
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

30 éve nyílt meg a határ

Kulisszatitkok a

1989. május 2-án az osztrák-magyar határon megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása. Ezután több száz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába. Sokan a budapesti nyugatnémet, prágai és varsói nagykövetségeken kértek menedéket.

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest


Kortársak – sorstársak?

Kiállításmegnyitó

A rendkívül izgalmas kiállítást szeptember 13-án, pénteken 17 órakor Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.

Molnár C. Pál Műterem-múzeum
Budapest


Gyökerek I-III. Gaál István filmje

Filmvetítés, beszélgetés és piknik a Bartók Emlékházban

Gaál István televíziós esszéje előtt nem készült olyan film, amely Bartók Béla teljes életművének bemutatását tűzte ki célul. Kettős vezérfonalát Bartók kompozíciói és saját szavai alkotják, végigkövetve a zeneszerző szellemi, emberi fejlődését.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest