Tokaji Múzeum

Tokajban a település és a történelmi borvidék emlékanyagát magában foglaló múzeumi anyag összegyűjtésének megkezdése az egykori polgári leány- és fiúiskolák tanáraiból álló régészeti figyelőszolgálatnak köszönhető. 1944-től a későbbi múzeumalapító, Pap Miklós és az általa vezetett honismereti szakkör, valamint a helyi lakosság felajánlásaiból gyarapodott a kollekció. A helytörténeti gyűjteményből 1962-ben alakult múzeum; az első állandó kiállítást a görögkeleti templomban rendezték, majd a vele szemben lévő borospincében Pincemúzeumot hoztak létre. Az intézmény 1985-ben költözött jelenlegi helyére. A Karácsony-házat a Balkánról érkező, kereskedelemmel foglalkozó Karácsony-család építette 1790 körül. A későbarokk, copf stílusú lakóház ornamentikájába sajátos keleti vonások keverednek, a belső terek némelyikét különleges falfestmények díszítik. A múzeum régészeti és történeti gyűjteménnyel rendelkezik. A régészeti anyag a Tokaj környéki lelőhelyek és főként a tokaji Rákóczi-vár leleteit foglalja magában, a történeti gyűjtemény pedig javarészt a tokaj-hegyaljai szőlő és borkultúra tárgyi emlékeiből áll. A padlástérben a bor tárolásának, szállításának és kezelésének módjait és eszközeit, illetve a Tokaj-Hegyalján termesztett legfontosabb szőlőfajtákat ismerheti meg a látogató. Az épület alatt kétágú borospince húzódik, itt a bor tárolására használt hordók, üvegek és pinceeszközök válogatott anyaga tekinthető meg. Az állandó kiállítások legértékesebb egysége Béres Béla tokaji esperes-plébános egyházművészeti kollekciója. A tárgyegyüttes egyik része az észak- és kelet-magyarországi ortodox egyházművészetet mutatja be, az ikongyűjtemény és a hozzá kapcsolódó anyag pedig a hazai metabizánci művészetről mesél. Említésre méltók a barokk faszobrok, a ráckevei körből származó ikonok, a német ősnyomtatványok, továbbá a nagyszombati nyomdából kikerült kötetek ? utóbbiak a múzeum gazdag (elsősorban helytörténettel, szőlő- és borkultúrával foglalkozó) könyvtárát gyarapítják. Az emeleti kisteremben halászati kiállítást találnak a látogatók, a múzeum többi helyiségében pedig a tokaji vár régészeti feltárásairól és a környék mezővárosainak 16?20. századi történetéről tudhatnak meg érdekességeket. A múzeum udvarán kőtár látható.



3910 Tokaj, Bethlen Gábor utca 7.

Nyitva tartás:V.2-XI.30.: Kedd-Vas 10:00-16:00, XII.1-V.1.: Kedd-Szom 10:00-16:00

+36 47 352 636
www.tokajimuzeum.hu
info@tokajimuzeum.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
559
Kiskönyvtár
363 Tokaji Múzeum

TEMATIKA

A ajánlatai

Gyökerek I-III. Gaál István filmje

Filmvetítés, beszélgetés és piknik a Bartók Emlékházban

Gaál István televíziós esszéje előtt nem készült olyan film, amely Bartók Béla teljes életművének bemutatását tűzte ki célul. Kettős vezérfonalát Bartók kompozíciói és saját szavai alkotják, végigkövetve a zeneszerző szellemi, emberi fejlődését.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


30 éve nyílt meg a határ

Kulisszatitkok a

1989. május 2-án az osztrák-magyar határon megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása. Ezután több száz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába. Sokan a budapesti nyugatnémet, prágai és varsói nagykövetségeken kértek menedéket.

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest


Kortársak – sorstársak?

Kiállításmegnyitó

A rendkívül izgalmas kiállítást szeptember 13-án, pénteken 17 órakor Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.

Molnár C. Pál Műterem-múzeum
Budapest


A vágy titokzatos tárgyai

Szotyory László kiállítása

Ezen a nagy­sza­bá­sú tár­la­ton be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő fest­mé­nyek az élet­mű­nek azt a sze­le­tét kép­vi­se­lik, amely­ben az új fes­té­szet­től a poszt­mo­dern ha­gyo­má­nyo­kon ke­resz­tül ívelő ér­zé­ki fes­tés­mód mint lét­fosz­tott eg­zisz­ten­cia je­le­nik meg.

Műcsarnok
Budapest


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest