Madách Imre-kastély
Szlovákia egyik legnagyobb irodalmi múzeumának az alsósztregovai Madách Imre-kastély ad otthont. A 18. század végén emelt, rokokó és klasszicista stílusjegyeket egyaránt hordozó épületet a Madách család építtette, miután a korábban itt álló erődítmény leégett. Az alsósztregovai kastélyban élt és alkotott kiemelkedő drámaírónk, Madách Imre. Az itt működő, 1964-ben alapított, a Madách család életét, Madách Imre életművét, valamint a nagykürtösi régió jeles íróit bemutató kiállítóhely a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának tagintézménye. Állandó kiállításának legfontosabb egysége az író dolgozószobája, az úgynevezett „oroszlánbarlang”, ahol többek között leghíresebb műve, Az ember tragédiája készült. A tárlat az író műveinek számos kiadását bemutatja, de megismerhetünk néhányat személyes használati tárgyai közül is. A kastély épülete 2010 és 2013 között teljes felújításon esett át. Bár Madách szülőházának eredeti bútorzatából szinte semmi sem maradt fenn – a második világháború után az épületet a család eladta, a bútorokat pedig Budapestre szállították –, a múzeum kurátorai a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, régiségboltokban kutatva igyekeztek visszaállítani a belső tér korabeli állapotát. A kastély egyik szárnyát teljes egészében Az ember tragédiájának szentelték. Itt kaptak helyet a grafikák és illusztrációk, melyek között megtekinthetők a neves festőművész, Zichy Mihály illusztrációi és Kass János grafikái is. 2020-ban a nagyközönség számára is megnyílt a kastélyhoz tartozó felújított történelmi park is, amelyben tematikus utak, pedagógiai foglalkoztató játékok, játszótér is található. A kastély körül elterülő angolkertben található Madách Imre síremléke. Az írót a község katolikus temetőjében helyezték örök nyugalomra, majd 1936-ban földi maradványait exhumálták, és a kastélyparkban temették újra. Ádámot ábrázoló síremléke Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész alkotása.
991 02 Alsósztregova / Dolná Strehová, Ulica Madácha 1.
Nyitva tartás:
+421 47 489 7189, +421 90 711 2001, +421 91 899 9607
www.snm.sk/?uvodna-stranka-madach
dana.veselovska@snm.sk
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Történelem, régészet

Irodalom, színháztörténet

Vár, kastély

Néprajz, helytörténet

Határon túli
Arcok-imák-szívek
A nagy háború emlékei Szarvason
Arcok-imák-szívek a nagy háború emlékei Szarvason címmel új időszaki kiállítás nyílik a Tessedik Sámuel Múzeumban. Témája az 1914 és 1918 között zajló I. világháború, mely rámutat a frontra kerülők és a hátországban maradtak mindennapi életében bekövetkezett változásokra Szarvas község vonatkozásában szarvasi arcokon, egyéni történeteken, tárgyi emlékeken keresztül.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Úti cél: remény
A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között
Az első világháborús vereség, majd az azt követő forradalmak súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba sodorták az országot. Az állandósult élelmiszer- és nyersanyaghiány, az ellátási gondok, a társadalom elszegényedése 1919 végére vált a legsúlyosabbá. Ehhez járult még hozzá a megszállt, majd a trianoni békét követően Magyarországtól elszakított területekről érkező menekültek tömege.
Budapesti Történeti Múzeum
Budapest
Exkluzív tárlatvezetés Mácsai János zenetörténésszel Barabás Márton kiállításán
Mácsai János zenetörténész, hangszer-restaurátor 1987-ben szerzett diplomát a budapesti Zeneakadémia Zenetudományi szakán. A hangszerrestaurálást hollandiai ösztöndíjas tanulmányai során sajátította el. Elvégezte a Zeneakadémia doktori iskoláját, majd a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében dolgozott.
Műcsarnok
Budapest
Farsangi maszk készítés
Dekorfilcból szabunk különféle színes, egyedi álarcokat.
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Kecskemét
Műcsarnok Filmkör
Roberto Rossellini: Németország, nulladik év (Germania anno zero, 1948)
Roberto Rossellini 1947-ben, a romvárossá vált Berlinben forgatott, 1948-ban bemutatott, mára a filmtörténet klasszikus alkotásaként ismert filmjének címében − Germania anno zero, magyarul: Németország, nulladik év − a „nulladik év” a történeti idő, a német társadalom egész addigi élete „lenullázódásának” metaforája, apokaliptikus képzeteket ébreszt a nézőben, teljes összhangban a hívő katolikus rendező alkotói szándékával.
Műcsarnok
Budapest