Ottományi Kiállítóház - Casa de Expoziții Otomani
Bihar megye turisztikai kínálatában a napjainkban Ottományi Kiállítóházként ismert épület története a 17 század vége felé kezdődik, amikor is Komáromy György az akkor vásárolt, ottományi telken egy több, mint ötven méter hosszú, tíz méter széles, teknőboltozatú, téglaépület építésébe kezdett. A család és leszármazottai a 19. század derekáig mondták otthonuknak a kúriát, akiktől a gazdag debreceni kereskedő, Várady Szabó Lajos vásárolta meg. A Váradyak a Jasztrabszky családnak adták el az ingatlant, akiktől Lovass István birtokába került. Lovass egy családi tragédiát követően 1938-ban a Román Államnak adta el kúriáját, majd Magyarországra költözött.
Az épületegyüttes teljes helyreállítását és felszerelését lehetővé tévő, megközelítőleg 960.000 euró értékű uniós projekt neve Táj- és víztörténetet bemutató, oktató és információs házak a Körös-, Berettyó- és Ér-völgyében. Célja a látogatók megismertetése az Érmellék természeti értékeivel, ezen túl pedig olyan eszközök és tárgyak bemutatására is vállalkozik, amelyek egykor meghatározóak voltak a vidéken. Megismerhető a halászok, a gyékényszékkészítő mesterek munkái, valamint az a kultúrtáj, amely az 1970-es évekig jellemezte a vidéket. Az állandó kiállítások közül elsőként az épület főfolyosóján kialakított történeti részleggel ismerkedhet meg a látogató, amely végigkísér Ottomány legfontosabb történeti emlékein az őskor vadregényes világától a jelen valóságáig.
Az épület mögött a „vizes pince” húzódik. Sajátossága, hogy nem bort tartottak benne, hanem funkcióját tekintve inkább a forrásvíz kinyersének egy sajátos helye. A lokális monda úgy tartotta, hogy a pincének vélt alagút, igazából egy menekülési útvonal volt, amely a szomszédos faluba vezetett.
A kétsoros udvarház egykori istállójába lett berendezve a helyi Önkéntes Tűzoltóegyesületet bemutató állandó kiállítás. Ló- és embervontatta szerkocsik, megalakulásuk története és régi egyenruhák várják az érdeklődőket.
417446 Ottomány, 417446 Ottomány, 32. szám
Nyitva tartás:Hetfőtől - péntekig 8 - 16 Szombaton és vasárnap bejelentkezés alapján 8 - 18-ig.
tel.+40259463014 tel.+40786344414
www.salacea.ro
primaria.salacea@gmail.com kiallitohaz@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Iparművészet, népművészet

Történelem, régészet

Néprajz, helytörténet

Határon túli
Nemes nyomokon
Színház a kolozsvári Farkas utcában
A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapest
Úti cél: remény
A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között
Az első világháborús vereség, majd az azt követő forradalmak súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba sodorták az országot. Az állandósult élelmiszer- és nyersanyaghiány, az ellátási gondok, a társadalom elszegényedése 1919 végére vált a legsúlyosabbá. Ehhez járult még hozzá a megszállt, majd a trianoni békét követően Magyarországtól elszakított területekről érkező menekültek tömege.
Budapesti Történeti Múzeum
Budapest
Az alfától az omegáig
Petőcz András kiállítása
Petőcz András művészetének origója az írás, amely a kreativitást, a gondolatok közvetítésének írott formáját tekinti központi kérdésnek. Az alkotási folyamat eltér a képzőművészet klasszikus formájától, ahogy a gondolatok visszafejtése, a műelemzés is. A Műcsarnok mostani kiállítása azt a különleges utat mutatja be, amely egyetlen életművön belül a kortárs irodalom és a képzőművészet tökéletes ötvözetét hozta létre.
Műcsarnok
Budapest
Farsangi maszk készítés
Dekorfilcból szabunk különféle színes, egyedi álarcokat.
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Kecskemét
Záró kurátori tárlatvezetés Orosz Istvánnal
Záró kurátori tárlatvezetés Orosz Istvánnal, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, íróval, Gyulai Líviusz egykori barátjával, munkatársával.
Műcsarnok
Budapest
Műcsarnok Filmkör
Roberto Rossellini: Németország, nulladik év (Germania anno zero, 1948)
Roberto Rossellini 1947-ben, a romvárossá vált Berlinben forgatott, 1948-ban bemutatott, mára a filmtörténet klasszikus alkotásaként ismert filmjének címében − Germania anno zero, magyarul: Németország, nulladik év − a „nulladik év” a történeti idő, a német társadalom egész addigi élete „lenullázódásának” metaforája, apokaliptikus képzeteket ébreszt a nézőben, teljes összhangban a hívő katolikus rendező alkotói szándékával.
Műcsarnok
Budapest