Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Szentendre

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, a Budapesthez közeli Szentendrén nyitotta meg kapuit 1972-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az állandó kiállítás a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületek segítségével, hiteles tárgyakkal.
A folyamatos fejlesztés alatt álló kiállítóhelyen nyolc tájegységet, vagyis faluszerű épületcsoportot járhatnak be a látogatók, ahol megfigyelhetik az adott régióra a 18. századtól a 20. század közepéig jellemző parasztporták felépítését, valamint az egykori faluképet meghatározó szakrális, közösségi és gazdasági építmények jellegzetességeit. Az érdeklődők a következő tájegységeket ismerhetik meg: Felső-Tiszavidék, Alföld, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, felföldi mezőváros, észak-magyarországi falu.
A Skanzen területén a kismesterségek is bemutatkoznak: bepillantást nyerünk a csizmadia, a tímár, a kékfestő, a mézeskalácsos, a pék, a molnár vagy a kosárfonó műhelyébe. Az élő múzeumi helyszíneken a régi konyhák működésébe, az ételkészítés és tartósítás eljárásaiba is betekinthetünk. A látogatók bekapcsolódhatnak a Nagykun állattartó tanya mindennapjaiba, részt vehetnek az állatok etetésében, ápolásában; a kondorfai iskola tanóráin pedig kipróbálhatják, milyen lehetett diáknak lenni egy osztatlan osztályú falusi iskolában.
A Néprajzi Látványtárban a múzeum kezelésében lévő, muzeális értékű néprajzi tárgyak tekinthetők meg. A dél-dunántúli tájegységben rendezték be A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években című állandó kiállítást. A Skanzen területén több ideiglenes kiállítóhely is működik, ahol kortárs képzőművészeti és néprajzi tematikájú tárlatokat rendeznek.
A múzeum az élményszerű ismeretterjesztésre törekszik. A látogatók a műhelyek munkájába és a táncbemutatókba is bekapcsolódhatnak, továbbá részt vehetnek olyan népszerű fesztiválokon, mint a Pünkösdi Sokadalom, a Borünnep vagy a Szent Márton Újborfesztivál és Libator.
A bejárati épülettől, amelynek az 1883-ban épült mezőhegyesi vasútállomás szolgált ihletőjéül, óránként indul a Skanzen-vonat. A Ganz–Jendrassik-féle, gondosan restaurált motorkocsi fél óra alatt teszi meg az utat a Néprajzi Látványtárig.

TEMATIKA

2000 Szentendre, Sztaravodai út
Nyitva tartás:2014. március 8-március 30. szombat-vasárnap 10:00-16:00
2014. április 1-október 31. kedd-vasárnap 09:00-17:00
2014. november 8-december 8. 10:00-16:00

+36 26 502 500
www.skanzen.hu
sznm@sznm.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

1342

Kiskönyvtár

001; 119; 247; 254; 347 Szabadtéri Néprajzi Múzeum


Kocsik és szekerek

A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Nyugat-Dunántúl tájegység

A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Bakony, Balaton-felvidék

A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Alföldi mezőváros tájegység

Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Észak-magyarországi falu tájegység

2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



A történelem sodrában - Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években

Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Dél-Dunántúl tájegység

A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát! A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Felföldi mezőváros

A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Kisalföld tájegység

A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Felső-Tiszavidék tájegység

A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre