Múzeumba menni jó – 2023. június

images/MNM_Csillageskereszt1.jpg

Hűsítő szellő koronázza meg a forró nyári napokat. A múzeumok s kiállítóhelyek a nyár első, júniusi hónapjában is nagyszabású tárlatokkal várják a kulturálódni, szórakozni vágyó közönséget. Ne feledjék, „Múzeumba menni jó”!



Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Csillag és kereszt | Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2023. május 18. – 2023. október 1.

Nagyszabású időszaki kiállítás nyílt 2023. május 18-án a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapesten. A „Csillag és kereszt” című tárlat 70–80 rendi jelvényt tesz közszemlére, ezzel bemutatva az érdeklődő közönség számára a 100 éves Magyar Érdemrend történetét.
A tárlaton az egyes rendi jelvények esetenként az adott kitüntetés dobozával, miniatűr jelvényével és a kitüntetéshez tartozó adományozási okirattal, alapszabállyal tekinthetők meg. De a kiállításon a jelvények mellett az egykori kitüntetett személyek – Bethlen István vagy Korányi Frigyes – is megjelennek, őket az érdeklődők festményeken láthatják, továbbá a díszes öltözetek – mint például Horthy Miklós flottakabátja és Király Béla vezérezredes zubbonya is megcsodálhatók.

Az időszaki kiállítás, mely ez év október 1-ig várja látogatóit a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kitüntetés és képzőművészeti gyűjteményein alapul. Ez a két közgyűjtemény rendelkezik ugyanis a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeivel, valamint számos kitüntetett portréjával.


Fotó/Forrás: © Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg

Repertoár - Az ellentétek harmóniájaGöcseji Múzeum, Zalaegerszeg
2023. május 19. - 2023. augusztus 27.

Új, időszaki kiállítás nyílt „Repertoár - Az ellentétek harmóniája” címmel 2023. május 19-én Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban. A tárlat Zoób Kati (1957. –) világhírű divattervező egyedi munkáiból szemezget. Az általa tervezett ruhaköltemények az elegáns múzeumi környezetben műtárgyakká válnak, s a nemes anyagok és a régmúlt művészeti korszakok inspirálta motívumok lélekmelengető egésszé állnak össze. Zoób Kati neve ismerősen cseng minden korosztály számára: csodás kollekcióival meghódította már Párizst, Londont, Bécset, New Yorkot és Dubait is.

Az augusztus 27-ig látogatható gyűjtemény egy retrospektív tárlat: összesen 85 öltözéken kelti életre Zoób Kati művészetének irányzatait és elemeit. A közönség így egy „léleksimogató, szemet gyönyörködtető” kortárs divatművészeti kiállítást tekinthet meg nyár végéig a Göcseji Múzeum kiállítótereiben.

Fotó/Forrás: © MNM Palóc Múzeum, Balassagyarmat


„Dalait kunyhóban, palotában éneklik" Petőfi Sándor - népiesség és népi kultusz | MNM Palóc Múzeum, Balassagyarmat
2023. május 18. – 2023. november 18.

A Petőfi nyomában Gömörben és Nógrádban kiállításláncolat ötödik láncszemeként nyílt meg 2023. május 18-án a „Dalait kunyhóban, palotában éneklik" Petőfi Sándor - népiesség és népi kultusz című látványos és interaktív kiállítás Balassagyarmaton, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumában.

Az időszaki kiállítás a költőóriás felvidéki utazásaihoz, Balassagyarmathoz, illetve a város környékéhez kötődő eseményekkel kívánja bemutatni, reprezentálni a népiesség s a népi kultusz fogalmát. A megtekinthető tárgyak Petőfi népi verseit is felelevenítik, de hangsúlyozzák a népi kultúrát és Petőfi Sándor balassagyarmati jelenlétét: a költő két alkalommal járt a városban, ezen utazásokat pedig „Úti jegyzeteiben” is megemlítette. Szintén a költő és a nógrádi táj kötődéséről árulkodik, hogy Petőfi közvetlen környezetében két nógrádi személy is jelen volt: Bérczy Károly és Lisznyai Kálmán, akik a szűkebb ismerettségi köréhez tartoztak. Az interaktív kiállítás egészen november 18-ig tekinthető meg az MNM Palóc Múzeumában.
Bővebb információ ITT.


Fotó/Forrás: © Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest

HOLD A FELHŐK FELETT. GRÓF VAY PÉTER PÜSPÖK ÉLETE ÉS JAPÁN MŰGYŰJTÉSE | Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
2023. május 12. - 2024. február 18. 

Gróf Vay Péter (1863 - 1948) szerteágazó munkásságát, s az első hazai japán képzőművészeti gyűjtemény jelentőségét mutatja be a budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2023. május 12-én nyílt „HOLD A FELHŐK FELETT. GRÓF VAY PÉTER PÜSPÖK ÉLETE ÉS JAPÁN MŰGYŰJTÉSE” című kiállítása. A tárlat a Vay-gyűjtemény főbb tárgycsoportjainak bemutatásával, s a korabeli gyűjtéstörténet és szemléletmód érzékeltetésével szeretné ráirányítani a figyelmet a japán képzőművészeti gyűjtemény kiemelkedő kvalitású tárgyaira, illetve a gyűjtő, gróf Vay Péter személyére. A megtekinthető képzőművészeti anyagban a legjelentősebb egységet a sokszorosított grafikák (fametszetek, fametszetes könyvek) és a festmények (tekercsképek) képviselik. Ehhez társult a 11 tételből álló szobrászati anyag, illetve az iparművészeti tárgyak sorozata. Utóbbiból a fém tsubák (kardmarkolatvédők), karddíszítmények és írószerkészleteket, valamint a javarészt elefántcsontból és csontból faragott netsukék (övbe süllyesztett dobozkákra függesztett ellensúlyok), és a lakktárgyak: az inrōk (orvosságos dobozok), fésűk és dobozok kaptak hangsúlyos szerepet a tárlaton.

Vay Péter, aki a római katolikus missziók vizitálása során pápai megbízásból az egész világot bejárta, összesen három alkalommal utazott Japánba: elsőként 1902. december közepén, ekkor három hónapot töltött az országban. Második alkalommal 1907. áprilisában érkezett a szigetországba, mikor levélben tett ajánlatot, hogy ott tartózkodása alatt a Szépművészeti Múzeum részére japán vízfestményekből, rajzokból és metszetekből kollekciót állítana össze, amely a 13. századtól kezdve tanulságosan és jó példányokon keresztül mutatná be Kelet-Ázsia grafikai művészetét. Utolsó ázsiai utazására 1914-ben került sor, ezúttal fő célja a mind nagyobb léptékben megindult ázsiai katolikus munkás migráció pasztorációs központjainak felállítása volt. A japán gyűjtemény összeállításakor Vay elsődleges célkitűzése az elérhető legteljesebb áttekintést nyújtó japán metszetanyag felgyűjtése volt.


Fotó/Forrás: © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

„Ha a tárgyak mesélni tudnának…” A 250 éves BÁV | Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest
2023. május 12. – 2023. november 26.

2023. május 12-től november 26-ig várja látogatóit a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Ha a tárgyak mesélni tudnának…” A 250 éves BÁV című kiállítása, mely a BÁV (ma BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt.) történetén túl a hozzá fűződő színes világba kalauzolja el a látogatót, megismertetve a becsüsök feladatait, és hivatásuk szépségeit. A zálogházi, bizományi, aukciós és műkereskedelmi tevékenységen túl a tárlat egy önismeretei játékkal hozza közelebb a közönség számára a műtárgyakat és a BÁV színes világát. A kiállítás tehát sokszínű tárgyi anyaggal és számos érdekes információval mutatja be, hogy mi mindenre derülhetne fény „Ha a tárgyak mesélni tudnának…” Igazi különlegesség, hogy a tárlaton az alapítóokirat is megtekinthető, rajta az uralkodónő kézjegyével. A kiállítás másik nagy érdeklődésre számot tevő tárgya az első műtárgyaukción már szereplő kalapács, melynek elefántcsontból készült fején egy aukciós jelenet látható.

Hazánk legrégebbi, jogfolytonosan működő vállalata a BÁV 1773-ban jött létre, a céget Első Magyar Királyi Zálogház néven Mária Terézia alapította, s ez volt az első pénzügyletekkel foglalkozó állami intézmény az országban. Az intézmény a bevételek egy részét a szegények helyzetének javítására fordította. Kezdetben a Zálogházban adománygyűjtő perselyt is elhelyeztek. Napjainkban az aranytárgyak, ékszerek, értékes órák és műtárgyak alkotják a zálogkölcsönök zömének fedezetét, de a szocializmusban jóval bővebb volt az elzálogosításra bocsátható tárgyak köre. A hatvanas évek végétől megindult a BÁV záloghálózatának visszaépítése, s így a bezárt fiókok újra kinyithattak. Népszerű zálogtárgyak voltak a ruhák, bőrkabátok és különösen az értékes szőrmebundák, illetve sz egyes műszaki cikkek.



Fotó/Forrás: © Dobó István Vármúzeum, Eger

Magyar Géniusz Vándorkiállítás | Dobó István Vármúzeum, Eger
2023. május 26. – 2023. augusztus 31.

2023. augusztus 31-ig az Egri várban, a gótikus püspöki palotában tekinthető meg a Magyar Géniusz Vándorkiállítás, mely egy nagyszabású és reprezentatív tárlaton mutatja be a vidék géniuszait, a vidéki muzeális intézmények legértékesebb s legkülönlegesebb műtárgyait. A vándorkiállításhoz kapcsolódóan ezúttal nyereményjátékot is hirdettek „Gárdonyi-rejtély” címmel: a tárlaton látható Gárdonyi Géza titkosírással írt Mesterkönyve is, az író izgalmas játéknak s kihívásnak tekintette ugyanis az egyedi írás megalkotását és rendszeres, napi szintű használatát. Ezt az üzenetet és játékosságot továbbgondolva invitálják a közönséget a Gárdonyi-rejtély megfejtésére.

A TITKOSÍRÁSRÓL:
Gárdonyi Géza titkosírásos betűjelei kiválasztásával latin betűs írásunk párdarabjait alakította ki, tehát egy betűhöz egy jel tartozott. Választott betűjelei latin betűs írásunk karaktereinek kisebb-nagyobb részei lettek, vagyis gyakorlatilag a betű egy kis elemét (szárát, a fölé írt vesszőt, alsó ívét, stb…) emelte ki az író. Gárdonyi feladta az írás alapvonalát, és egyúttal célként 2 cm körüli, minél telítettebb írásszalag leírását határozta el.
A titkosírás betűjelei mindig közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz és minden szövegbeli jel külön hangértékkel rendelkezik. Az írás iránya jobbról bal felé tart. A jobbról bal felé haladó írásirányhoz másodlagos irányként az alulról felfelé haladó írásirány társul. A felfelé tartó írásirány az elsődleges mindaddig, míg az írásszalag felső peremét el nem éri a szó. A betűk kötése a jelek alapvonalat érintő pontjain lehetséges: ha két ilyen pont van, akkor a jobb oldalihoz köt az előtte lévő betűjel. A jel kezdőpontjával köt az előző jel végpontjához. De az írás egyszerűsítésén kívül Gárdonyit esztétikai szempontok is vezérelték: ez volt a játék és az öröm ebben az írásban.


Fotó/Forrás: © Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

Rejtélyek, sorsok, múmiák | Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
2023. május 12. – 2023. október 29.

2023. május 12-től a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Természettudományi Múzeum nagyszabású, „Rejtélyek, sorsok, múmiák” című vándorkiállítását. A különleges tárlat - kiegészülve a váci Tragor Ignác Múzeum anyagával - a világviszonylatban is egyedülálló módon mutatja be a váci leletegyüttes feltárásának történetét, a megtalált személyek életét s a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit.
A kiemelt időszaki kiállítás emléket állít az egykori váci polgároknak, ugyanakkor bemutatja, hogy mennyire értékesek ezek a múmiák a tudomány és az utókor számára. A tárlat 2023. október 29-ig a Munkácsy Mihály Múzeum két kiállítótermében (Zsilinszky Mihály Terem és Kolozsváry-Tevan Terem) várja az érdeklődő nagyközönséget.



Fotó/Forrás: © JPM Csontváry Múzeum, Pécs

Toulouse-Lautrec világa | JPM Csontváry Múzeum, Pécs
2023. május 24. - 2023. július 30.

„Toulouse-Lautrec világa” címmel nyílt meg 2023. május 24-én a pécsi JPM Csontváry Múzeum legújabb időszaki kiállítása, mely a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott mintegy száz Toulouse-Lautrec alkotást mutat be az érdeklődőknek. A kiállításnak köszönhetően Henri de Toulouse-Lautrec (1864–1901), a 19. század egyik legkreatívabb alkotójával s lenyűgöző műveivel találkozhat a nagyközönség.

A kiállításon tematikák szerint csoportosítva láthatók a művek: elsőként a Párizsi éjszakák jellegzetes alakjai és a „sztárjai” mutatkoznak be, majd megjelennek a 19. század végi szórakoztatóipar legfontosabb helyei, a zenés kávéházak, a táncos mulatók, kabarék és a kor legnépszerűbb hírességei. A tárlaton továbbá külön részt alkotnak a színházzal összefüggő művek: plakátok és szereposztások, valamint a színpadi- és nézőtéri jelenetek. Önálló egységet pedig a nyilvánosházakat bemutató alkotások tesznek ki, melyeknek segítségével a bordélyházak világának intim pillanatait láthatja a közönség, de megcsodálhatók a napközbeni szórakozást bemutató művek is. 
Henri de Toulouse-Lautrec-Monfa 1864-ben született az egyik legtekintélyesebb és legrégibb francia arisztokrata család sarjaként a dél-franciaországi Albiban. A művész rajztehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, s fontosnak tartotta, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei újságokban való megjelenéseit és lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába. Az igazi ismertséget éppen első ilyen – a Moulin Rouge mulató számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innentől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, azaz kőnyomatokat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot. Noha a litográfia technikája korábban sem volt ismeretlen, az 1890-es években virágkorát élte. Lautrec számára a festői és a litográfusi tevékenység egyenrangú volt.


Fotó/Forrás: © Csíki Székely Múzeum, Hargita megye, Románia

NAGY ISTVÁN 150 | Csíki Székely Múzeum, Hargita megye, Románia
2023. március 28. – 2023. augusztus 30.

Nagy István (1873 – 1937) születésének 150. évfordulója alkalmából nyílt meg a művész nagy életmű-kiállítása a Csíki Székely Múzeumban. Az augusztus 30-ig látogatható, közel 200 alkotást bemutató tárlat alapvető célkitűzése, hogy a festőművész életútját követve - a Nagy István által művelt jellegzetes műfajokon, jellegzetes alkotói korszakain keresztül - átfogó képet nyújtson erről a kivételes életműről. Mindezt a magyarországi és romániai múzeumok, valamint a legnagyobb magángyűjtők alkotásaiból válogatva.
A "NAGY ISTVÁN 150" című kiállítás elrendezése, a tér adta lehetőségeken belül, az életmű sűrűségét és dinamikáját tükrözi. A tárlat a két biztos pont, az anya és a művész kisfiának alakja között haladva, valamint a szülőfalu kézzelfogható valósága és az életmű utolsó időszakában emlékezetből festett erdélyi tájak között mutatja be Nagy István művészetének kiteljesedését.

A kiállítás létrehozásában a Türr István Múzeum (Baja), a Mission Art Galéria (Budapest), a Quadro Galéria (Kolozsvár), a Liszt Intézet (Sepsiszentgyörgy) és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola volt a Csíki Székely Múzeum partnere.