Györffy István Nagykun Múzeum

Mozaik Múzeumtúra - Virtuális Roadshow

2020. július 28.

Élet a lápon - A puszta világa

Vissza a virtuális feladatsorhoz

Kedves Felfedező!

Az alábbi linken múzeumunk, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeumot és annak kiállításait, valamit egyéb kiállítóhelyeit ismerheted meg: https://karcagimuzeum.hu/

Olvasd el figyelmesen az alábbi állandó kiállítás-részlet leírását is, mely a vízi élővilághoz, a mocsaras-lápos vidékhez, és a benne élő emberek életéhez kapcsolódik! Ezek alapján töltsd ki az alábbi, rövid kvízt! Jó játékot! 

Élet a lápon

A Nagykunság területe a Tisza szabályozása előtt gazdag vízi életben bővelkedett. Régi térképek is tanúskodnak arról, hogy a területet a folyó kiöntései, valamint különféle mocsarak vették körül. Ezeket a mocsarakat kisebb-nagyobb erek járták át, melyek közül leghíresebb a Csunka-ér és a Kecske-ere. A halfogás a Nagykunságban is csak kiegészítő, alkalmi tevékenység volt. Ezt a munkát végezte többek között a pákász is. Ő olyan réti ember volt, aki a mocsarakban, lápokban élt, a maga építette kunyhójában, s önellátóan élt: halászott, madarászott, vadászott vagy tojást gyűjtött.

Egyik legismertebb halfogó eszköze a tapogató volt, melyet vesszőből készítettek, s legfeljebb derékig érő vízben használtak. Ezzel lépésről lépésre haladva tapogatta a pákász a meder alját, s várta, hogy a hal beleússzon. A hal mellett csapdát is állított, mellyel az itt élő vidrákat is el tudta ejteni.

A nádas gazdag élővilággal rendelkezett, többek között madarakat: kócsagot, darut, réti sast rejtett, de akár réti farkas, más néven toportyán is megbújhatott közte.

1. Melyik folyó szabályozása előtt volt gazdag vízi élet ezen a területen?

A - Tisza
B - Sajó
C - Dráva

2. Ki volt a pákász?

A - kalapkészítő
B - mocsarakban, lápokban élő, önellátó ember
C -  szűrkészítő 

3. Hol élt a pákász?

A - egy közeli faluban
B - tanyán
C - maga készítette kunyhóban

4. Milyen állatot NEM fogott a pákász?

A - halat
B - darut
C -  vidrát

5. Milyen eszközzel járta a mocsarat?

A - tapogató
B - eke
C - sarló

6. Melyek voltak a leghíresebb erek itt a vidéken?

A - Ér-patak és Tőzs-ér
B - Kis-ér és Nagy-ér
C - Csunka-ér és a Kecske-ere

6+1.) Milyen állat nem élhetett a nádasban?

A - réti farkas
B - kócsag
C - sirály

A puszta világa

A Nagykunságon, így Karcagon is a 19. század végéig az állattartás volt a gazdálkodás fő eleme. A lovakra a csikósok vigyáztak, akik a pásztortársadalom ranglétrájának legmagasabb fokán álltak. Legismertebb használati eszközük, mellyel lovaikat terelték, a karikás ostor és a pányva volt.

Őket követték a rangsorban a gulyások, akik szarvasmarhákat őriztek, melyeket húsuk és tejük miatt is tartottak. A tejből vajat, sajtot, túrót készítettek.

A juhász a pásztortársadalomban általában a csikós és a gulyás után következett, és tiszteletnek örvendett. Feladata a juhnyáj, vagyis a bárányok, birkák gondozása, ellátása, nyírása volt, melyet birkanyíró ollóval végeztek. Karcag „leghíresebb” állata a birka, mely a város címerében is szerepel, a karcagi birkapörkölt pedig országos hírű. A juhász eszköze a juhászbot a rajta lévő juhászkampóval.

A rangsor végén kapott helyet a kondás, aki a sertéseket őrizte. A pásztorok főként télen és a hűvös időszakban viselték a subát, melynek birka szőréből készült bélése melegen tartotta őket. Díszes viseletük volt még a cifraszűr, melyet különféle hímzésekkel díszítettek.

A pásztorok hűséges társukkal, a kutyával együtt őrizték a nyájat. Legismertebbek voltak: a puli, a komondor, a kuvasz, a mudi.

1. Milyen állatra vigyázott a csikós?
2. Sorolj fel pásztorkutya fajtákat!
3. Melyik állat lett „híres” Karcagon?
4. Állítsd sorba az alábbi pásztorokat! Kezdd a ranglétra legfelsőbb fokával! gulyás, kondás, juhász, csikós
5. Mi ez az eszköz és mire használták?

         6. Mit viseltek télen a pásztorok?
         7. Mivel díszítették a cifraszűrt?
         8.   Mi látható a képen? Melyik pásztor használta?

A megoldókulcsot ITT találod!

------------------------------------------------------------------

Információk: