Edelényi Kastélysziget

Az edelényi kastély a 18. században épült a Bódva szigetére. Megálmodója, a Lotharingiai Hercegségben született Jean-François L?Huillier a Habsburg hadseregben futott be katonai karriert. Szolgálataiért bárói rangot kapott, és honosítása után, 1716-ban kezdte meg a kastély építtetését, melyet halála után özvegye fejezett be. Az épület fénykora Ludmilla nevű unokája, illetve az ő második férje, Esterházy István gróf idejére tehető. Ekkor jelentős átalakításokat végeztek, és a gróf megrendelésére a falakra került az ország ma ismert legnagyobb összefüggő rokokó falképsorozata is. A vándorfestő mester Lieb Ferenc, aki 1770-re készült el művével, az épület hat helyiségében dolgozott. 1831-ben a német Szász?Coburg?Gotha család vásárolta meg az uradalmat, melyet hitbizománnyá alakítottak. A bérlők nem főúri rezidenciaként használták a kastélyt, a barokk kori gazdasági épületeket elbontották, a franciakertet angolkertté alakították át, de nem gondozták megfelelően, ezért az elvadult. 1910?13 között Ray Rezső tervei alapján átépítették a kastélyt, mely 1928-tól állami tulajdonba került. Az idők során bíróság és börtön, bányatársaság, ügyészség, napközi, öregek otthona, fűszerraktár, szükséglakás kapott benne helyet, de egy ideig istállóként is használták. Az 1980-as években a kastélyt kiürítették, s a lakatlan épület hamar pusztulásnak indult. 2001-ben a Forster Központ jogelődje, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át a kezelését, majd ? több sikeres pályázatnak köszönhetően ? megvalósult az épületnek és környezetének a megújítása. A kastély külsejét és belsejét is renoválták; 2014-től látogathatóvá vált a kocsiáthajtó és a főlépcsőház, az étkező, a ?négy évszak szoba?, az urasági háló, a grófné szobája és a kabinet, a keleti toronyszoba, a díszterem, valamint a kápolna. Restaurálták a rokokó falfestményeket is, melyek keletkezéstörténetét az állandó kiállításon egy kisjátékfilm meséli el. 2012-ben a Holt-Bódva revitalizációja is megtörtént, 2013 óta pedig múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak a kastélyban.



3780 Edelény, Borsodi út 7.

Nyitva tartás:IV.01-XI.30.: Kedd-Vas 10:00-18:00

+36 20 400 2278
www.edelenyikastelysziget.hu
judit.bay@forsterkozpont.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
3091
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

Múzeumok határok nélkül - Örökség – Tudomány – Turizmus

VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai konferencia

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület és a Jósa András Megyei Hatókörű Városi Múzeum az NKA támogatásával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakmai együttműködésével, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Felnőttkori Tanulás Elektronikus Európai Platformja (EPALE) és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete pártolásával szakmai továbbképzésen való részvételre hívja az érdeklődőket.

Sóstói Múzeumfalu
Nyíregyháza - Sóstó


Kortársak – sorstársak?

Kiállításmegnyitó

A rendkívül izgalmas kiállítást szeptember 13-án, pénteken 17 órakor Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.

Molnár C. Pál Műterem-múzeum
Budapest


Gyökerek I-III. Gaál István filmje

Filmvetítés, beszélgetés és piknik a Bartók Emlékházban

Gaál István televíziós esszéje előtt nem készült olyan film, amely Bartók Béla teljes életművének bemutatását tűzte ki célul. Kettős vezérfonalát Bartók kompozíciói és saját szavai alkotják, végigkövetve a zeneszerző szellemi, emberi fejlődését.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest