Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény

A sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény 1967-ben jött létre. A kollekció magját a helyi egyházközség műtárgyai és könyvei alkotják, ami négy évtizedes gyűjtőmunka eredményeként Abaúj és Zemplén egyházközségeinek használaton kívüli liturgikus tárgyaival, régi könyveivel, irataival és papi hagyatékokkal is kibővült. A korábban a bodrogolaszi, girincsi, körömi, megyaszói, sajóládi és sárospataki plébánia épületében őrzött anyag 2007-ben a Szent Erzsébet Ház épületébe költözött. A képző- és iparművészeti kollekció több mint kétezer darabból áll, a 25 ezer kötetes könyvtár ősnyomtatványokat és számos egyéb könyvészeti ritkaságot is tartalmaz. Fontos emlékanyag a Harangi?Boros-hagyaték, valamint Demeter István római katolikus pap, festő és író több mint ötezer darabos festészeti hagyatéka. Sárospatak Árpád-házi Szent Erzsébet szülőhelye, ahol domonkosok, ferencesek, pálosok és premontreiek telepedtek meg, illetve a Rákóczi család birtokközpontjaként helyet adott a jezsuitáknak és a trinitáriusoknak is. A 20. század derekától vincés nővérek és számos vallásos egyesület tette sokszínűvé a város lelki életét. A település plébániai iskolája, ahol Szalkai László, a későbbi esztergomi érsek is tanult, hozzájárult Sárospatak mai napig töretlen iskolavárosi hírének megalapozásához. A gyűjtemény célja ennek az örökségnek a feltárása és bemutatása. Tokaj-Hegyalja jómódja a 18. században gazdag templombelsőket eredményezett; a szerencsi templom padlásáról előkerült szobrok a magyar barokk legkiválóbb alkotásai közé tartoznak. A sárospataki vártemplom és a plébániaház a város legrégibb műemlékei. Az 1963-ban megindult ásatások és falkutatások leletanyagából több sírkő és nagyszámú épületplasztika került a gyűjtemény pincéjében és udvarán található kőtárba. A Szent Erzsébet Ház gyógynövény- és rózsakertje zarándokfogadó is egyben. A gyűjtemény a Sárospatak és Kassa között létrejött Szent Erzsébet-zarándokút kiinduló állomása.



3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 13.

Nyitva tartás:Egész évben. Kedd-Szom 10:00-18:00

+36 47 314 107; +36 30 791 2163
www.rkegy.hu
info@rkegy.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
547
Kiskönyvtár
717 Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény

TEMATIKA

A ajánlatai

Cérnahangversenyek

Ősi zene Mongóliától a Kárpát-medencéig

2019. szeptember 28-án szombaton 11:00-kor ismét Cérnahangversenyek nagyóvodásoknak és általános iskolásoknak.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


30 éve nyílt meg a határ

Kulisszatitkok a

1989. május 2-án az osztrák-magyar határon megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása. Ezután több száz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába. Sokan a budapesti nyugatnémet, prágai és varsói nagykövetségeken kértek menedéket.

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest


Ezt is a háború hozta…

XVII. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitó

A sajtótájékoztatóval egybekötött sajtónyilvános szakmai eseményt ezúttal 2019. szeptember 23-án, Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban rendezi meg a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest