Arany János Emlékmúzeum
Arany János halálát követően emlékszobát rendeztek be Nagyszalontán a város híres szülöttének tiszteletére. A kiállított emléktárgyakat (bútor, ruházat, könyvek, levelezések) a költő fia 1885-ben adományozta a városnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szűkös emlékszoba helyett hamarosan tágasabb kiállítóteret kerestek a hagyatéknak. Ma a város egyik legrégebbi épülete, a Csonkatorony – egy, a 17. században épült vár maradványa – ad helyet a tárgyi és az irodalmi emlékeknek. A torony tetőszerkezete a török támadások idején leégett, innen kapta a nevét. Egészen 1899-ig állt csonkán, amikor is megnyitották az Arany János Emlékmúzeum, a kegyeletes fiú, Arany László segítségével. A szalontai a legrégebbi romániai magyar irodalmi múzeum, s egyben az Arany Jánosra vonatkozó anyagok legjelentősebb gyűjteménye. Az irodalomtörténeti és az ereklye anyag a torony öt szintjén található. A Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából 2018 óta felújított állapotban várja az érdeklődőket, akik a földszinten a város történetét ismerhetik meg, az első emelet az Arany-életutat mutatja be, a második Arany ábrázolásokkal kápráztatja el a látogatókat, a harmadik emeleten a költő bútorai láthatók, melyeket a budapesti Magyar Tudományos Akadémia is használt. A kiállítás legszemélyesebb része a költő dolgozószobájának eredeti berendezése. A negyedik emeleten múzeumpedagógiai játékok várják nem csak a fiatalokat. A Csonkatoronyban az állandó kiállítás kapott helyet, míg az Arany Palota galériájában időszakos képzőművészeti tárlatokat rendeznek helyi, hazai és határon túli művészek közreműködésével. Interaktív tárlatvezetés egyéni és csoportos látogatóknak egyaránt igényelhető magyar, angol és román nyelven.
415500 Nagyszalonta / Salonta, , Piaţa Libertăţii nr. 4.
Nyitva tartás:K-V 10.00-16.00 (október 1 és március 31 között) K-V 10.00-18.00 (az év többi napján)
+40 259 371 157, +40 770 580 639, F4+40 721 018 686,
aranymuzeumnagyszalonta@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Irodalom, színháztörténet

Határon túli
Nemes nyomokon
Színház a kolozsvári Farkas utcában
A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapest
Úti cél: remény
A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között
Az első világháborús vereség, majd az azt követő forradalmak súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba sodorták az országot. Az állandósult élelmiszer- és nyersanyaghiány, az ellátási gondok, a társadalom elszegényedése 1919 végére vált a legsúlyosabbá. Ehhez járult még hozzá a megszállt, majd a trianoni békét követően Magyarországtól elszakított területekről érkező menekültek tömege.
Budapesti Történeti Múzeum
Budapest
Arcok-imák-szívek
A nagy háború emlékei Szarvason
Arcok-imák-szívek a nagy háború emlékei Szarvason címmel új időszaki kiállítás nyílik a Tessedik Sámuel Múzeumban. Témája az 1914 és 1918 között zajló I. világháború, mely rámutat a frontra kerülők és a hátországban maradtak mindennapi életében bekövetkezett változásokra Szarvas község vonatkozásában szarvasi arcokon, egyéni történeteken, tárgyi emlékeken keresztül.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Centenáriumi megemlékezés
100 éve született Dr. Varga Ferencné Kulik Ilona, a Népművészet Mestere hímző, a Kecskeméti Díszítőművész Szakkör alapító tagja és évtizedekig vezetője.
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Kecskemét
Pályatársak
A kedves érdeklődők Ábrahám Márta és Borbély László koncertjét hallgathatják meg.
Bartók Béla Emlékház
Budapest
Két királynő
Történelmi Filmklub
Mary Stuart viharos élete megváltozik, amikor 16 évesen Franciaország királynőjévé válik, 18 évesen pedig megözvegyül. Az új házasságra nehezedő nyomással visszatér szülőföldjére, Skóciába, a jogos trónjának visszaszerzése érdekében. Skócia és Anglia azonban I. Erzsébet fennhatósága alá tartozik.
Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Szekszárd