Balatoni Múzeum

Keszthely

A Balaton nyugati szegleténél fekvő kisvárosban, Keszthelyen található a Balatoni Múzeum, amelynek állandó tárlatán Magyarország legnagyobb tavának keletkezéséről, állat- és növényvilágáról, a környék ásatásairól, a balatoni halászat és hajózás történetéről, valamint a fürdőéletről találunk tárgyi emlékeket, de rendszeresen rendeznek itt történeti és képzőművészeti időszaki kiállításokat is.
A 19. század utolsó évtizedében vetődött fel egy balatonvidéki múzeum létrehozásának terve; az intézmény megteremtéséhez a múzeum ügyét támogató Csák Árpád szolgabíró régészeti gyűjteménye jelentette az alapot. Ettől kezdve folyamatosan fejlesztették a szakosztályokat, s Csák több környező településen folytathatott ásatásokat, a múzeum pedig önálló telekhez jutott. Az állomány az egykori hercegi portán 1925 és 1928 között, Györgyi Dénes tervei alapján épült neobarokk épületben kapott helyet, és a sümegi Darnay Múzeummal való egyesítés folytán jelentősen bővült. A II. világháború alatt viszont hadikórháznak éppúgy helyet kellett biztosítani itt, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ládáinak. Ezeket aztán a keszthelyi és a sümegi becsomagolt értékekkel együtt 1945 márciusában vonatra rakták, a pótolhatatlan értékeket szállító szerelvényt pedig egy bombatámadás semmisítette meg.
A kiürült múzeumot teljesen újra kellett szervezni. Működését az államosítása után, 1949-ben – nagyrészt még kölcsönzött tárgyakból – létrehozott kiállítás tette újra stabillá. Az 1967-ben megnyílt – és 1986-ban megújított, kibővített – állandó tárlat már a múzeum saját anyagára építhetett, 2011 óta pedig az Aranyhíd – fejezetek a Balaton történetéből című kiállítás is látogatható, melynek részét képezi a balatoni akvárium is.
A leltározott gyűjteményi állomány megközelíti az 550 ezer darabot; a Római kori kőtárban például helyi, Pannonia provinciabeli tárgyi emlékeket, a Középkori kőtárban pedig antik örökségből építkező keresztény kőfaragványokat találunk. A Halápy János Emlékszoba bejárásával a Zala megyei Pórszombatról származó, egy ideig a kubizmus, majd az impresszionizmus formanyelvéből építkező alkotó életművébe nyerünk betekintést. Az intézmény 2012-ben elnyerte az Év múzeuma címet.

TEMATIKA

8360 Keszthely, Múzeum utca 2.
Nyitva tartás:márc-máj. K-Szo: 10-17
jún-aug. H-V: 9-18
szept. Sze-V: 10-17
okt. K-Szo: 10-17
nov-jan. K-Szo: 9-16

+36 83 312 351
www.balatonimuzeum.hu
info@balatonimuzeum.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

2043

Kiskönyvtár

275 Balatoni Múzeum


Római kori kőtár

A Balaton melléke is részévé vált az ókori Pannonia provincia út- és településhálózatának. A falusias telepek és villagazdaságok életéről a mészkőből, homokkőből ill. márványből készült feliratos és faragott kőemlékek tanúskodnak. A középkor és az újkor századai során gyakran másodjára is felhasználták őket építkezések alkalmával, és így maradhattak ránk. Az I-III. századi síremlékek - sztélék, sírépítmények - feliratos tábláit mitológiai jelenetekkel, állatalakokkal, növényi motívumokkal vagy az elhunytak domborműves portréjával díszítették.

Balatoni Múzeum
Keszthely



Aranyhíd - Fejezetek a Balaton történetéből

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket... A kiállítás is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, csomópontokba szervezve, fejezetek formájában. Nem akarunk mindent elmondani a Balatonról (ezt sugallja a kiállítás alcíme is), de szeretnénk bemutatni azokat a főbb jellemzőket, amelyek által a tó és annak története megismerhető. A tárlat tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Balatoni Múzeum
Keszthely



Középkori kőtár

A XIV-XVIII. századi keszthelyi és Keszthely környéki faragványok már többnyire az egyszerű, szabványos mestermunkát képviselik; részben egyházi épületekhez, részben pedig kúriákhoz, földesúri lakóhelyekhez készültek. A nyíláskereteléseken és boltozati záróköveken túl igazi különlegességnek számítanak a domborműves, feliratos darabok, mint például a szőlőtőkére feszített Krisztus vagy a Festeticsek egyik malmának építési felirata.

Balatoni Múzeum
Keszthely



Halápy János Emlékszoba

Az 1930-as évektől nyarait Balatonfüreden töltötte: arcképeket is festett, de fő témái mindvégig a Balaton és a virágcsendélet maradt. A tó mediterrán jellegű környezete, a víz és a levegő változatos fényekben, színekben jelennek meg festményein. Különleges technikája révén egymás mellé helyezett egyszínű vonalkákból, foltokból áll össze a kép. Nem véletlen tehát, hogy Halápy az "ezerarcú Balaton festője" néven vált ismertté.

Balatoni Múzeum
Keszthely