Múzeumba menni jó – 2024. február
Februárban több olyan különleges kiállítást is ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe, melyek felüdülést hozhatnak a borús, téli napokra.
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Budapest. Az első aranykor | Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2023. november 15. – 2024. február 18.
2024. február 18-ig láthatja a közönség azt a különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítást, melyet Budapest 150. születésnapja alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Galéria. A Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, mikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte. Így a látogató sztereoképek és képeslapfotókon keresztül ismerheti meg „Budapest első aranykorát.”
A Magyar Nemzeti Galéria C épületében rendezett kiállítás izgalmas válogatást mutat be, a Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében ugyanis egy német képeslapkészítő cég Magyarországon eddig ismeretlen városfotóira bukkant, s a tárlat erre az anyagra támaszkodva nyújt lehetőséget az időutazásra: a kiállításon először láthatja a közönség a német képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképeit, amelyeken az emblematikus épületek mellett nemegyszer kis utcai történetekben bukkannak fel a nagyvárosi hétköznapok. A képeslapok a rohamos léptekben fejlődő századfordulós Budapestnek az idelátogatók számára legvonzóbb helyszíneit mutatják be, fókuszukban számtalan pompás, akkor még fiatal épülettel, melyek ma is ikonikus büszkeségei városunknak.
A kiállítás kurátora: Virágvölgyi István, társkurátor: Török András
Fotó/Forrás: © Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
Csodálatos cirkuszvilág – cirkusztörténeti kiállítás | Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
2024. január 11. - 2024. február 29.
Egészen február 29-ig várja közönségét a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál keretében létrejött nagyszabású cirkusztörténeti kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A Vajdahunyadvárban megrendezett, „Csodálatos cirkuszvilág” című nemzetközi tárlat különleges relikviákat és produkciókat mutat be az érdeklődőknek: először láthatók együtt a magyar artistaművész családok és dinasztiák, különleges artista relikviák és történetek, a hazai világszám produkciók s történeti dokumentumok, valamint a cirkuszi képzőművészet és filmművészet jeles alkotásai. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ kiállítása azonban élményt is kínál: kipróbálható a 100 éves körhinta, a virtuális kötéltáncolás és a csoportos cirkuszpedagógia is.
A nemzetközi kiállítás célja a cirkuszvilág sokszínűségének bemutatása. A tárlaton régi és jelenkori cirkuszi tárgyak, rekvizitek, kosztümök, plakátok, fotók, filmek, dokumentumok és azokhoz kapcsolódó személyes történetek, érdekességek és cirkuszi „legek”, sőt még képzőművészeti alkotások is szerepelnek. A bemutatásra kerülő páratlan cirkuszi relikviákkal a nagyközönség számára is megismerhetővé válnak a cirkuszvilág csodái, a cirkuszi előadóművészet látható és láthatatlan értékei, a porondon és a porondon túli bámulatos valóságok – valamint mindezek történeti múltja, változása és fejlődése a régmúlttól egészen napjainkig.
Fotó/Forrás: © Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Mindig van új a nap alatt | Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
2024. január 18. – 2024. május 19.
A magyar kultúra napja alkalmából, 2024. január 18-án nyílt meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum idei első kiállítása: a „Mindig van új a nap alatt” című tárlat a múzeum legújabb szerzeményeit mutatja be a nagyközönségnek.
A 2023-as év páratlan volt az intézmény gyűjteményének gyarapodását tekintve, s sok olyan érdekes tárgy került a múzeumba, melyeknek egy részét feltétlenül a látogatók elé szerette volna tárni az intézmény: mind az öt szakág bemutatja azokat a darabokat, melyeket a legizgalmasabbnak talált az elmúlt időszakból.
Megtekinthető az ásványoktól kezdve a történeti képeslapokon át, a mára már szinte elfeledett kártyanaptárokig mindenféle érdekesség, sőt látható egy liftajtó, illetve keltapénz, bronzkori kincs és Pátkai Ervin érem. Megcsodálhatók továbbá Munkácsy relikviák, és természettudományos izgalmak is, mint például egy Észak-Koreából származó kígyópálinka. A „Mindig van új a nap alatt - A Munkácsy Mihály Múzeum új szerzeményei” című kiállítás anyagából egy kiadvány is készült, melyet az intézményben vásárolhat meg az érdeklődő. A tárlat 2024. május 19-ig várja közönségét a múzeum Zsilinszky Mihály termében.
Bővebb információ ITT.
Fotó/Forrás: © Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg | zalaegerszeg.hu
Nőnek lenni akkor… | Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
2024. január 18. – 2024. május 31.
Összesen kilenc zalaegerszegi hölgy életútján mutatja be a Göcseji Múzeum legújabb, január 18-án nyílt „Nőnek lenni akkor…” című időszaki kiállítása. A látogatók megtudhatják, milyen volt az élet egy nő számára a 20. század elején, közepén, és persze azt, melyek voltak a kitörési pontok.
A Béres Katalin, Megyeri Anna, Erős Krisztina történészek és Kiss Nóra etnográfus kutatásain alapuló tárlat olyan nőket mutat be, akik megmerték élni saját álmaikat, s akik ki tudtak törni az akkori társadalmi elvárások sorából. Nevezhetjük őket formabontóknak, vagányoknak vagy bátraknak: olyanok voltak, kiknek élettörténetéből a 21. századi nők is inspirálódni tudnak.
A kiállítás főszereplői: Gróf Festetics Mária udvarhölgy, későbbi gazdálkodó, Hegedűs Klári színművésznő, Háry Emma költőnő, Saly Viktorné fényképész, Dr. Kovács Malvin doktornő, Turcsányi Sipos Kató védőnő, Grész Irma iskolaigazgatónő, Fráter Blanka óvónő, Farkasovszky Terike tánctanárnő. A kiállítás május 31-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.
Fotó/Forrás: © A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma - Múzeum kultúry Maďarov na Slovensku, Pozsony
Grendel ´75 | A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma - Múzeum kultúry Maďarov na Slovensku, Pozsony, Szlovákia
2024. január 23. – 2024. április 30.
A magyar kultúra napja alkalmából, 2024. január 23-án ünnepélyes keretek között nyitották meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a „Grendel ’75” című képzőművészeti kiállítást. Az április végéig megtekinthető tárlat a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület által, 2023-ban meghirdetett képzőművészeti pályázat eredményeként jött létre, s Grendel Lajos (1948-2018) Kossuth-díjas író születésének 75. évfordulója előtt tiszteleg.
A kiállításon négy országból, 58 alkotótól összesen 82 mű látható: a művek között megcsodálhatók Grendel-portrék, valamint olyan alkotások is, melyek Grendel Lajos regényeiben megjelenő nemzedéki, nemzetiségi sors- és létproblémákat, közép-európai abszurditásokat dolgoznak fel.
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei | Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2024. január 23. – 2024. június 2.
A legismertebb festett őskőkori barlangnak, a spanyolországi Altamira - falfestményeinek világát mutatja be az az új régészeti kiállítás, amely január 23-án nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé, de a Nemzeti Régészeti Intézetben található magyar anyag jóvoltából, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is.
Az „Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei” címet viselő kiállításon bemutatásra kerülnek a barlang megtalálásának körülményei, sőt a látogató magát a felfedezőt is megismerheti. A közönség továbbá megtekintheti a híres bölényeket, s a barlangi művészek kéznyomait.
Az izgalmas tárlat 2024. június 2-ig várja közönségét a Nemzet Múzeumának Pulszky-termében, a kiállításhoz pedig szakmai vezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is társulnak.
Fotó/Forrás: © Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Az ókori Kína kincsei – A Jáde Császárok Kora | Szent István Király Múzeum – Csók István Képtár, Székesfehérvár
2024. január 23. – 2024. június 28.
Újabb nagyszabású kiállítást nyitottak meg január 23-án a székesfehérvári Szent István Király Múzeum – Csók István Képtárban: „Az ókori Kína kincsei – A Jáde Császárok Kora” című tárlaton eredeti, ókori kínai tárgyakat ismerhet meg a látogató, de az egyedülállóan gazdag, több mint száz darabos kollekcióban egyszerre kaptak helyet a Sanghajból érkező jádéból, bronzból és kerámiából készült tárgyak is. Ezeken a különleges tárgyakon keresztül kaphat bepillantást az érdeklődő a mindennapokba, a temetkezési szokásokba, sőt a közönség az uralkodókról és a Kína határán élt nomád népekről is olvashat.
A tárlat kiemelkedő műtárgya az a halotti uralkodói jáde-páncél, melyet 1460 darab jádelapból állítottak össze aranyszálakkal. A kiállítás a Szent István Király Múzeum és három kínai intézmény – a Shanghai Múzeum, a Xuzhou Múzeum és a Chengdu Régészeti Intézet – partnerségében, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, valamint a Back&Rosta Kft. együttműködésével jött létre, s egészen a 2024. június 28-ig várja látogatóit.
Fotó/Forrás: © Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Gazdátlan tényrakások | Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
2024. február 9. – 2024. április közepe
„Gazdátlan tényrakások” címmel nyílik meg február 9-én a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása, amely Petri György (1942–2000) író, költő és esszéista életművét helyezi izgalmas akciótérbe. Petri életében és munkásságában a szabályokat, s a kötelezettségeket is megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A múzeum munkatársai pontosan ezért gondolták úgy: az alkotó életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem teszik az intézmény falai közé, egy hagyományos kiállítótérbe. Így alkották meg a Petri-teret, egy olyan helyiséget, amely nem szokványos módon adja vissza küldetésük lényegét. A Petri-tér február elejétől a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben (ma raktárban) tekinthető meg. A bezárt étterem, a szakács nélkül maradt konyha szimbolikusan vonatkozik Petrire, ugyanakkor a verseiben szereplő tárgyak megmutatkoznak a maguk anyagi raktárvalóságukban is.
A rendhagyó kiállítás Petri György költészetének két fontos elemére épít: a nézés elfogulatlan cselekedetére, s a tárgyak szövegszervező erejére. Megfigyelés, a tárgyak, tények, dokumentumok rögzítése a tekintet által. A hangsúly az egyén személyes látásmódján és a környezet viszonyán van. A térben megtapasztalhatóvá válik majd a „nézés gyönyöre”, hogy „minden látvány / a maga más-más módján színöröm”.
A koncepció értelmében a látogatók nem csupán Petri szemén keresztül tekinthetnek a rendhagyó terepre, hanem egyénileg is kezükbe vehetik a térben rejlő tárgyakat, és maguk kedvére alakíthatják azokat, átadva ezzel magukat az alkotói folyamat lendületének. A térformálással nyomot hagyhatnak a kiállításban s megoszthatják egyéni látásmódjuk viszonyát a tárgyi környezettel kapcsolatban.
Bővebb információ ITT.
