Múzeumba menni jó – 2024. január

„KÖSZÖNTELEK, ÚJ ÉV ÚJ VILÁGA!”

A 2024-es esztendő első hónapja is tartogat kulturális feltöltődést: januárban megújult érdeklődéssel látogathatunk izgalmas kiállításokat!

Egry 140 – meghosszabbítva | 2023. június 24. – 2024. február 18.
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

2024. február 18-ig meghosszabbította „Egry 140” című kiállítását a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum. A kiállítóhely a „Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” program keretében 2023 júniusára teljesen megújult, s június 24-én nyílt meg újra a látogatók előtt. Az újranyitás alkalmára készült el az „Egry József 140 – Balaton, Szicília, Nervi” címet viselő képzőművészeti kiállítás is, mely - az eredeti tervek szerint - 2023. október utolsó hétvégéjéig várta volna a nagyközönséget.
A múzeum azonban a következő hónapokban is különböző tematikus tárlatvezetésekkel, színes programokkal készül, hogy az érdeklődők másvalaki szemével is láthassák Egry József, a Balaton festőjének összesen 140 alkotását.

Fotó/Forrás: © Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

Mindent Isten nagyobb dicsőségére - Jezsuiták Erdélyben |2023. október 10. – 2024. március 5.
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, Románia

A jezsuita szerzetesrend erdélyi jelenlétét bemutató tárlat látogatható 2024. március 5-ig a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen, Romániában. A kiállítás fókuszában a jezsuiták erdélyi tevékenysége áll, melynek lelki s szellemi öröksége átszövi az erdélyi történelmet, illetve az egyház- és művelődéstörténetet. A tárlat a nagyközönségnek kronologikus sorrendben mutatja be a rend történetét egészen az alapítástól az erdélyi megtelepedés nehézségein és sikerein át a 18. századi fénykorig és feloszlatásig. De a látogató megismerkedhet az újraalakulással, s végig követheti a 20. századi totalitárius elnyomáson keresztül a szerzetesrend alakulását - egészen napjainkig.
A „Mindent Isten nagyobb dicsőségére - Jezsuiták Erdélyben” című tárlaton megcsodálhatók az Ignác megtérésében meghatározó Krisztus élete (Vita Christi) és Szentek élete (Legenda aurea sanctorum) ősnyomtatványok, emellett pedig az „Ignáci szikrákban”, Loyolai Szent Ignácnak a lelki életre és apostolkodásra vonatkozó mondásaiban is részesülhet az érdeklődő. A tárlat legtöbb képe Loyolai Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc portréja: a rendalapítók közül ugyanis őket ábrázolták a leggyakrabban.
Bővebb információ ITT.

Fotó/Forrás: © Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, Románia

A tiszta fényképszerűség: Hevesy Iván és a modern magyar fotográfia kezdetei | 2023. november 11. – 2024. március 03.
Kassák Múzeum, Budapest

2023. november 10-én, ünnepélyes keretek között nyílt meg a budapesti Kassák Múzeum „A tiszta fényképszerűség: Hevesy Iván és a modern magyar fotográfia kezdetei” című új időszaki kiállítása. A tárlat két részre osztva mutatja be a látogatóknak Hevesy Iván és a modern fotóművészet összetett kapcsolatrendszerét: az első egységében azokat a merész, saját kezűleg nagyított vintázs alkotásait ismerheti meg a közönség, melyek a harmincas években meghatározó szerepet játszottak a fotóművészek munkáival együtt. Hevesynek a fotográfiáról vallott, könyvekben, tanulmányokban megfogalmazott nézetei ugyanis a kor meghatározó fényképészeinek munkásságával összeolvasva válnak igazán érthetővé.
A másik válogatás pedig olyan fényképészek munkáit tárja a látogatók elé, akik a harmincas évek fotóművészeti színterén meghatározó szerepet töltöttek be, s kiknek a munkásságában felfedezhetők a korszak modern fotóművészetét meghatározó áramlatok. Így a kiállítás második egysége a magyar fotóművészet egy évtizednyi, 1957 és 1966 közötti időszakát egyetlen nézőpontból, a jelentős, bár ekkorra már megfáradt kritikus, az idős Hevesy Iván vastag szemüvegén át láttatja.

Fotó/Forrás: © Kassák Múzeum, Budapest

A legrövidebb idő elve | 2023. november 15. – 2024. január 21.
Budapest Galéria, Budapest

„A legrövidebb idő elve” címmel nyílt meg 2023. november 15-én Varju Tóth Balázs kortárs kiállítása a Budapest Galériában. A január 21-ig látogatható tárlat úgymond egyetlen hangot és mozgóképet magában foglaló mű, mely egyszerre reflektál a budapesti Galéria tereire, s mozdul tőlük el.
A három éve Hollandiában élő művész ezen munkája absztrakt módon beszél a saját helyünk keresésének és megtalálásnak kérdéséről. A kiállításban különböző terek (lakóhelyek, kiállítóterek) jelennek meg a bizonyosság megtalálásnak lehetséges helyszíneiként, hogy aztán a minket kísérő, egyes szám első személyű hanginstalláció az ezzel kapcsolatos kételyeket vesse fel.
A kiállításban megjelenő - részben autofikció, részben kísérleti - szöveg egy történet nélküli, filozofikus narratívát hoz létre, melyben az otthonkeresés, el-, illetve kimozdulás, a bezártság, változás(ra való igény), s az idegenség összefüggései tematizálódnak. A felvillanó mozgóképek pedig különböző, a tájékozódást és a figyelmünk rögzítését segítő helyszínek, terek metaforáiként értelmezhetők, mint például a világítótorony jelzőfénye vagy egy szoba üressége. Fontos azonban, hogy ezek a rövid jelenetek nem a kiállítótéren végigvonuló hanganyag illusztrációi: a művészt éppen a szöveg és képek viszonya, az azon keresztüli elbizonytalanítás és feszültségteremtés érdekli. A címadó kifejezés a fizikában a fénysugarak két pont közötti legrövidebb idő alatt megtett útját jelenti: a kiállítás kísérlet egy immerzív videóinstalláció létrehozására, amely ugyanakkor nem a totalitásra törekszik, hanem a töredékességre, és az elbeszélés nehézségeire, töréspontjaira, zavaraira mutat rá.

Fotó/Forrás: © Budapest Galéria, Budapest

"Ködképek a kedély láthatárán" | 2023. december 01. - 2024. május 19.
Janus Pannonius Múzeum - Látogatóközpont, Pécs

2023. december 1-én nyílt meg, s 2024. május 19-ig látogatható a pécsi Janus Pannonius Múzeum "Ködképek a kedély láthatárán" című időszaki kiállítása, mely az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be a nagyközönségnek.
A tárlat központi helyén Johann Varoni (1832-1910) Pécset ábrázoló látképe fedezhető fel, de a közönség megismerkedhet: a Pécsről indult 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alkotójával, Madarász Viktorral (1830-1917), Weber Xavér Ferenccel (1829-1887), s barátjával, Zsolnay Vilmossal (1828-1900), Mücke József Ferenccel (1819-1883), Boros Nepomuk János (1808-1853) szekszárdi festővel, Kaldewey Kelemennel (1853-1890) német származású festőművésszel, aki az 1880-as években a Zsolnay gyárban dolgozott, Bartalits Mihállyal (1808-1879) kőfaragó és szobrászművésszel, Kiss György (1852-1919) szobrászművésszel, valamint Sikorszky Zsolnay Júliával (1856-1950), és Holló Zsigmonddal (1858-1896), s munkásságukkal.
A kiállítás részeként továbbá látható (és hallható) egy 19. századi fuvolaműveket játszó zeneszekrény, valamint bemutatásra kerül egy fényképnéző sztereoszkóp és egy „magyar glóbuszt” formázó pipereasztalka is. A tárlatot rendezte: Nagy András.

Fotó/Forrás: © Janus Pannonius Múzeum, Pécs

A látható láthatatlan | 2023. december 8. – 2024. június 2.
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Különleges fotókiállítással várja látogatóit – egészen 2024. június 2-ig a miskolci Herman Ottó Múzeum: „A látható láthatatlan: bányák és barlangok ibolyántúli fényben” című unikális tárlat Berentés Ágnes geológus, geográfus, fotós lenyűgöző képeit tárja a nagyközönség elé.
Az ibolyántúli fényben készített barlangi fotókból összeállított kiállításon összesen 31 képet csodálhat meg a látogató. Az egyedülálló válogatás barlangi, bányabeli környezetben készült UV-fotókiállítás, s a képek mindegyike világító tablón jelenik meg, egy teljesen elsötétített térben. Ugyanakkor, – hogy a témát a közönség számára igazán testközelbe hozzák – huszonhat darab fluoreszkáló ásvány is megcsodálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből.
A kiállítás a Múzeum főépületében várja látogatóit.
Bővebb információ ITT.

Fotó/Forrás: © Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Magyar Menyasszony | 2023. december 13 – 2024. augusztus 25
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Nagyszabású, időszaki kiállítás nyílt 2023. december 13-án a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapesten: a „Magyar Menyasszony” című tárlat Nőkről szól, azonban nem csak Nőknek!
Az új kiállításban több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg: féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleik pedig mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek.
A tárlat az elmúlt 500 év házasodástörténetén vezeti végig a nagyérdeműt: az utazás a XVI. századból, egy olyan korból indul, melynek történetét jobbára férfiak írták. A rendkívül sokszínűen illusztrált tárlat rávilágít arra, hogy a nők szerepe fontosabb volt, mint ahogyan az a történetírók rostáján átszűrődik, illetve választ ad arra, hogy miként változott az elmúlt öt évszázadban a nők társadalmi szerepe, és hogyan harcolták ki maguknak saját sorsuk alakulásának jogát, lehetőségét.
A közönség amellett, hogy gyönyörű ruhákat, tárgyakat csodálhat meg, megismerheti Habsburg Mária és II. Lajos frigyének történetét is. A „Magyar Menyasszony” ötletgazdája és kurátora: dr. Simonovics Ildikó divattörténész. A kiállítás a Múzeum saját gyűjteményére és a közösségi gyűjtés nyomán érkezett felajánlásokra építkezve jött létre, s 2024. augusztus 25-ig várja látogatóit.

Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Formák és transzparenciák | 2023. december 14. - 2024. április 07.
JPM Zsolnay Múzeumban, Pécs

A magyar üvegművesség négyszáz esztendejébe enged bepillantást a JPM Zsolnay Múzeum legújabb időszaki kiállítása, mely 2023. december 14. és 2024. április 07. között várja a nagyközönséget. A látogatók több mint százötven üvegtárgyon keresztül ismerhetik meg azt a világot, melyet ismert és ismeretlen üvegmunkások, tervezők és üvegművészek alkottak Erdélytől a Felvidékig az elmúlt századokban. A „Formák és transzparenciák” című kiállítás Dr. Sík Attila magángyűjteményének egy részét képezi, mely a magyar üveggyártás közel 400 évét tárja az érdeklődők elé: megtekinthetők múzeumba illő ritkaságok, tömeggyártott dísztárgyak, s otthon látott vázák, tálak, melyek Magyarországon készültek.
A kiállítás célja éppen az, hogy megismertesse a közönséget a hazánkban gyártott tárgyakkal, s felhívja a figyelmet a magyar üvegművesség hagyományaira, emlékeket idézzen fel mind a nagyközönség, mind az üvegművészekben meglátva esetleg saját tervezésüket, alkotásukat, és inspirálja az új üvegművész nemzedéket.

Fotó/Forrás: © JPM Zsolnay Múzeum, Pécs

Rigójancsi - Szerelem mint édes ihlet | 2023. december 15. – 2024. március 31.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

A 19. és a 20. század fordulóját boldog békeidőként szokták emlegetni: az Osztrák-Magyar Monarchia kikötővárosát, Rijekát is ez jellemezte, rendszeresen induló hajójáratai, fejlődő városképe az egyik legjelentősebb kikötővé tette az Adriai-tengeren. Ahogyan szerte Európában, Rijekában is kialakult a kávéházi kultúra, s - a nagy jelentőséggel bíró - kávéházi légkör jellemezte a Kontinental szálloda kávéházát is, melynek neve máig összefonódott a rigójancsi süteménnyel.
Az időszaki kiállítás olyan kérdésekre ad választ a nagyérdeműnek, mint, hogy ki volt a sütemény névadója, Rigó Jancsi? Miként házasodott össze „a kor legérdekesebb nemesasszonyával”? És hogy különleges szerelmük hogyan szolgált ihletül egy édesség megalkotásához? A szerelmi történetet megidéző „Rigójancsi – Szerelem mint édes ihlet” című tárlat közönsége turisztikai, gasztronómiai időutazáson vehet részt, s ellátogathat Fiumébe, hogy megismerje azt a városi hangulatot, amelyben Rigó Jancsi és felesége, Clara Ward egykori botrányos története is megelevenedik.
Bővebb információ ITT.

Fotó/Forrás: © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest