Múzeumba menni jó - november

Hidegen ragyog a késő őszi nap, a fák már szinte lombtalanul állnak a dombtetőkön, erdőkön, mezőkön.Az ősz ködén átdereng a táj, a fakó ég, fázósan ébrednek a reggelek, fagyos kedvű a november. A nappalok rövidülnek, a komor szürkület időszakában a múzeumok fesztiválokkal, élménypedagógiai foglalkozásokkal, hagyományos tárlatvezetésekkel várják látogatóikat. A megújult múzeumi terekben különösen érdekes kiállítások sora nyílt, melyek közül kiemelkedő jelentőségű tárlatokat ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig
Szépművészeti Múzeum, Földszint, időszaki kiállítótér, 2021. október 29. – 2022. február 13.
Paul Cézanne (1839-1906) a posztimpresszionizmus jeles alakja, bonyolult alkotó volt: „Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni, olyat, mint a múzeumok művészete.” – vallotta. Cézanne metszet- és reprodukció-gyűjteménye, gipszgyűjteménye művészetének állandó ihlető forrása volt, az antik, reneszánsz, manierista, barokk és romantikus előképek használata végig kísérte pályáját. A „Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő” című, 2012. október 26. – 2013. február 17. között látogatható kiállításon Paul Cézanne életművét és a múlthoz való viszonyát reprezentálandó a Szépművészeti Múzeum mintegy száz Cézanne festményt, rajzot és akvarellt, valamint 16-19. századi mesterek (Michelangelo, Giovanni Lorenzo Bernini, Nicolas Poussin) alkotásait (festményeket, szobrokat, gipszmásolatokat, metszeteket, illusztrált könyveket) mutatott be. Kilenc évvel a „Cézanne és a múlt” című kiállítást követően a múzeum újabb Cezanne-hoz kapcsolódó kiállításnak ad otthont. A tárlat a francia mester életművének és az európai avantgárd művészetnek az 1906 és 1930 közötti kapcsolatait, klasszikus avantgárd irányzatok Cezanne-hoz való viszonyát elemzi. Cezanne életműve a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett. Cezanne munkái mellett a De Stijl mestereinek (Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos), az orosz avantgárd művészeinek (Kazimir Malevics, Alekszandr Rodcsenko, Antoine Pevsner, Mihail Larionov) és a Bauhausban is dolgozó alkotóknak (Paul Klee, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) a munkáival találkozhat a közönség. A mintegy százhúsz festményt, szobrot, rajzot, vízfestményt, sokszorosított grafikát bemutató kiállítás a múzeum saját anyaga mellé a világ jelentős múzeumaiból és magángyűjteményeiből kölcsönzött remekműveket.

A csillagba zárt művészet. A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének kiállítása.
Csillagerőd, Komárom - Monostori Erőd, 2900 Komárom, Duna-part 1.
A Liget Budapest Projektben elkészült a komáromi Csillagerőd teljes körű rekonstrukciója és bővítése, melynek köszönhetően visszanyerte korhű, eredeti állapotát. Az erődben a rekonstrukció révén egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, melynek belső tereiben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének többszáz jeles darabja hét évtized után végre méltó otthonra talált és megtekinthető a nagyközönség számára. A látogatók megcsodálhatják többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak minden részletében méretarányos másolatát, csakúgy, mint a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását. A Csillagerőd családbarát kulturális intézményként fogadja a látogatókat 2021. október 8. napjától, az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát el korszerű, interaktív múzeumi körülmények között.

Regulyversum. Mindent Regulyról. Állandó kiállítás 2021. szeptember 15-től
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, 8420 Zirc, Rákóczi tér 10.
Reguly Antal (Zirc, 1819 – Buda, 1858) nem mindennapi életutat járt be földi pályájának rövid 39 éve alatt. Jogászi karrierjét sutba dobva végiglátogatta az uráli népeket, a finnugor nyelvrokonság nyomait, illetve kétségtelen bizonyítékait kutatva. A korban még cseppet sem általános több tudományág vizsgálatait összevető szemlélettel igyekezett eredményre jutni; antropológia, nyelvészet, fotó, nyelvészet, történelem, földrajz, néprajz, és ami ezeket igazán összekapcsolja és hitelessé teszi: helyszíni terepmunka. Reguly 1839-1847 között lovas kocsival, kutyaszánnal, rénszarvasszánnal és gyalog összesen 30 ezer km-t tett meg, a legkritikusabb időjárási viszonyok között, hogy európai emberként elsőnek kereshesse fel a finnugor népek világát és a helyszínen ismerkedhessen meg azokkal a rokonságot igazoló tényezőkkel, amelyek addig csak feltételezések voltak. A nagy útról hétládányi anyagot küldött haza a Magyar Tudományos Akadémiának: néprajzi tárgyakat, gipszmintákat, amelyek emberi arcokat ábrázoltak, nagy mennyiségű feljegyzést. A Regulyversum című interaktív kiállítás a tudós utazó életművét mutatja be; Reguly hagyatékának értékes műtárgyai nem egyszerűen mint kiállítási tárgyak jelennek meg, hanem szerves és jól komponált részei a kiállítás fizikai terének.

Tessedik Sámuel városa hajdan és ma. Állandó kiállítás
5540 Szarvas, Vajda Péter u. 1.
A Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által 1791-ben építtetett, a közelmúltban felújított múzeumi épület új állandó kiállításának tereit „pláza-szerűen” alakították ki, minden teremben egy-egy tárgy áll a bemutatás fókuszában, amely köré szervezték a többi kiállítási műtárgyat.
A „pláza” vásári bemutatóterében Tessedik Sámuel korával és munkásságával ismerkedhetnek a látogatók, a „Termékenységi galériákban” neolitikum korabeli, hét-nyolcezer éves termékenységszobrok kerültek középpontba. Az „Ékszerboltban” többek között szarmata, őskori, népvándorlás és honfoglalás kori, valamint középkori ékszereket mutatnak be. A „Könyvesbolt” fantázianevű helyiségben rovásírásos emlékek kaptak helyet. A tárlat középpontjában egy avar kori tűtartót áll, amelynek oldalait rovásírás díszíti. A szöveget több neves kutató próbálta megfejteni, de a szarvasi tűtartó máig őrzi titkát. A „Moziteremben” Szarvas történetét, egykori birtokosait ismertetik meg a közönséggel az Árpád-kortól egészen Szarvas 18. századi újratelepítésének időszakáig. Az emeleten Domán Imre helyi állatorvos néprajzi gyűjteménye került bemutatásra, az "Élettérben" pedig a múzeum néprajzi anyagából merítve a születéshez, házassághoz, halálhoz kapcsolódó tárgyegyüttesek kerültek kiállításra. A boszorkányturizmus nevet viselő teremben az 1700-as évektől kezdődően a 20. század első feléig ismert, hiedelmekbe, gyógyító és rontó praktikákba nyerhetnek bepillantást, a VR-szemüveg segítségével pedig szarvasi látnivalók felett „repülhet” a látogató. A múzeum két kiállítótermében megtekinthetők Szabó László gyűjtő bábjai, makettjei és játékai.

Transz ꟾ Tánc ꟾ Bali Gill Marais fotóin
Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, 2021. október 28. – 2022. január 30.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum fotókiállítása Bali szigetének egy kevéssé ismert oldalát szeretné megmutatni két utazó szemszögéből. A felfedezők egyike az 1930-as évek közepén, másikuk a 20–21. század fordulóján érkezett Balira. Nem ismerték egymást, mégis ugyanazt látták meg Balin közel egy évszázad különbséggel. Gill Marais fotóriporterként jutott el Balira 1988-ban, s onnantól fogva élete jó részét ott is töltötte. Megkapó fotósorozatokat készített a sziget rituális transztáncairól, a tárlat ezekből mutat be válogatást. A kívülállók számára olykor hátborzongató elemeket tartalmazó táncok a látható világon túli világgal való kapcsolattartás fontos eszközei. A jó és rossz örök harcát megjelenítő, az ártó erőkkel hadakozó, azokat távol tartó tradicionális táncokról már az 1930-as években is értesülhetett a magyar közönség. Zboray Ilona az 1930-as évek közepén érkezett a szigetvilágba, hogy a már másfél évtizede ott dolgozó bátyját meglátogassa és felfedezze a titokzatos trópusokat.
A kiállításban korabeli tudósításai olvashatók azokról a transztáncokról, amelyeket Gill Marais a 21. század elején fotókon örökített meg. A kiállításban fényképeken és szövegben megjelenő transztáncok életre kelnek a Sacred & Secret című dokumentumfilm rövidített változatában, amelyet a kortárs Basil Gelpke rendezett.

Vándornépek a Felső Maros mentén. Népvándorlás-kori temetkezések a Nagyernye-Koronka terelőút nyomvonalán
Haáz Rezső Múzeum, 2021. október 14.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum az Erdély délkeleti részén elterülő Székelyföld központi részének, az egykori Udvarhelyszék néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és természetrajzi múzeuma.
A jelenlegi közigazgatási beosztás szerint gyűjtőterülete Hargita megye nyugati részeit: a két Homoród, a Nagy- és Kisküküllő felső folyása menti területeket foglalja magába.
A „Vándornépek a Felső Maros mentén. Népvándorláskori temetkezések a Nagyernye–Koronka terelőút nyomvonalán” című kiállítás számos műtárgyat és történelmi-antropológiai jelentőségű tudományos rekonstrukciót mutat be: egy gepida és egy hun sírt, valamint egy Pythos-temetkezést. A látogatók egy hun kori harcos arcának rekonstrukcióját is megtekinthetik.
A Nagyernye határában fekvő Köleskert nevű dűlőn, a Terebics patak első teraszán, a Marosvásárhelyt elkerülő gyorsforgalmi út nyomvonalán több települést (újkőkori és kora vaskori) és két temetőt (kora vaskori és népvándorláskori) tártak fel a régészek. A legjelentősebb leletegyüttest a népvándorláskori (Kr.u. 5. sz.) temető 73 sírja képezi. A mellékletek között számos ezüst-, üveg-és borostyán ékszer, fegyverek, használati tárgyak és edények kerültek elő. A nagyernyei Köleskertben feltárt népvándorlás kori temetőben mindössze egy olyan sír került elő, melyet nem raboltak ki. Marosszentgyörgy község határában, a marosvásárhelyi elterelőút leletmentő munkálatai során napvilágra került egy késő római település, egy a császárkor és a Marosszentanna–Csernyahov kultúra átmeneti időszakára keltezhető temetkezés, és két az 5. századra keltezhető sír. Erdélyből, különösen a Maros középső és felső folyásának vidékéről csupán néhány temetkezés ismert ebből a korszakból.