Fáy-kastély

A Cserehát lankái közé épült, a domboldal vonalát követve részben emeletesre, részben földszintesre tervezett nemesi kúria az Árpád-korban királyi birtok volt. Fájt IV. Béla 1243-ban adományozta Rugacs vitéznek és két fiának hálából azért, mert az 1241-es muhi csatában felajánlották lovaikat a menekülő királynak, megmentve ezzel az életét. A család a birtokról kapta a Fáy nevet. A középnemesi família az idők során szerteágazott, és egyik része grófi címhez jutott ? ők birtokolták a kastélyt. A ma látható épület magját a 16?17. században emelték, erre épült rá a 18. század derekán a későreneszánsz kúria. 1784 és 1800 között későbarokk stílusban átépítették és kibővítették az udvarházat, ekkor jelent meg az alápincézett szárny ? melynek helyiségeiben ma is fellehető néhány barokk kifestés ? és a tornác. A Fáy család legismertebb alakja Fáy András (1786?1864) író, publicista, a Hazai Első Takarékpénztár alapítója, gróf Széchenyi István reformkori harcostársa. Ugyancsak fontos személyiség gróf Fáy István máltai lovag, műgyűjtő és zeneszerző, aki a fáji kastélyban évente háromszor rendezett ?muzsikai Akadémiákat?. Az épület is ekkor élte fénykorát: az 1830-as években klasszicista jegyeket öltött. A dísztermet zenei előadások befogadására tették alkalmassá és tájképekkel díszítették, a falain látható stukkó domborműveket és az épület homlokzatán lévő grófi címert pedig Marco Casagrande olasz szobrász készítette 1844 és 1845 között. Gróf Fáy István halála után a kastély leányágon öröklődött; a ma is látható cserépkályhákat gróf Zichy Rezsőné idejében állították fel. A II. világháború után az épületet államosították, tanácsi hivatal és iskola működött benne, majd évekig üresen állt. A kúriát és parkját 1995 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, illetve jogutóda, a Forster Központ kezeli, az állagmegóvási munkálatokat követően folyamatos a régészeti feltárás és a felújítás. A termek és a kis tóval díszített udvar zenei és kulturális eseményeknek adnak otthont. A kastély április 1-je és október 31-e között hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig látogatható, ezen az időszakon kívül telefonos bejelentkezés szükséges. A belépés ingyenes, előzetes egyeztetés esetén idegenvezetés igényelhető.



3865 Fáj, Bolt utca 1.

Nyitva tartás:IV.1-XI.30.: Sze-Vas 10:00-18:00

+36 46 470 144; +36 20 400 1312
www.mag.hu/html/faj_fay/nyit.htm
huntrust@mag.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

Szobori búcsú Ópusztaszeren

Szeptember 8-án, vasárnap felidézzük az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a régi Szobori búcsúk hangulatát: a környékbeliek fogatokon, kordékon, lovaskocsikon érkeznek a búcsúra.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer


Kortársak – sorstársak?

Kiállításmegnyitó

A rendkívül izgalmas kiállítást szeptember 13-án, pénteken 17 órakor Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.

Molnár C. Pál Műterem-múzeum
Budapest


30 éve nyílt meg a határ

Kulisszatitkok a

1989. május 2-án az osztrák-magyar határon megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása. Ezután több száz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába. Sokan a budapesti nyugatnémet, prágai és varsói nagykövetségeken kértek menedéket.

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


A vágy titokzatos tárgyai

Szotyory László kiállítása

Ezen a nagy­sza­bá­sú tár­la­ton be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő fest­mé­nyek az élet­mű­nek azt a sze­le­tét kép­vi­se­lik, amely­ben az új fes­té­szet­től a poszt­mo­dern ha­gyo­má­nyo­kon ke­resz­tül ívelő ér­zé­ki fes­tés­mód mint lét­fosz­tott eg­zisz­ten­cia je­le­nik meg.

Műcsarnok
Budapest


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest